Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Öt és fél évi működés után az észak-koreai Phenjanban működő Goethe Intézet cenzúrára hivatkozva bezárja kapuit.
A phenjani Goethe Intézet egyike volt azon non-profit szervezeteknek, amelyek a világ 91 országában népszerűsítik a német nyelvet és kultúrát. Ez volt az első és egyetlen nyugati kulturális intézmény a kommunista országban – olvasható a Deutsche Welle honlapján.
A bezárás okairól a létesítmény vezetője elmondta, hogy ellentétben a koreai féllel kötött egyezményben foglaltakkal, az olvasóterembe való bejutás gyakran szó szerint akadályokba ütközött.
A helyiségnek otthont adó épület ugyanis gyakran le volt lakatolva kívülről, mi több, még a hátsó bejáratnál is állandóan ott függött egy „építési munkálatok” felirat. „Nem valami hívogató környezet” – jegyzi meg Raimund Woerdemann, a szöuli intézet vezetője.
A kultúrdiplomata tudomása szerint a phenjani központban sohasem volt internetkapcsolat, és az országban működő más oktatási szervezetekkel való intranet kapcsolatot is számos alkalommal megzavarták.
Az olvasóterem a tervek szerint 2010-ben zár be végleg. Ennek ellenére a németek igyekeznek továbbra is fenntartani a baráti kapcsolatokat Észak-Koreával, például az Észak-Koreai-Német Baráti Társaság, illetve a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Bizottság munkáján keresztül.
A döntést egyébként éles felháborodás fogadta a német parlamentben. „Keserű tapasztalat és nagy csalódás ez mindazoknak, akik a kultúrák átjárhatóságáért, és a kommunista Észak-Korea fokozatos nyitásáért küzdöttek” – fogalmazott Phillip Missfelder, a CDU párt külpolitikai szóvivője.
A phenjani centrumot egyébként azért alapították, hogy csökkentsék az országban lévő információhiányt, szabad hozzáférést biztosítsanak az internethez és a sajtóhoz, kapcsolatot tarthassanak fenn Dél-Koreával és egyéb országokkal, valamint népszerűsítsék az irodalmat.