Az országgyűlési biztos az MTI-nek küldött szerdai közleményében emlékeztetett: a médiatörvény hatályos szabályozása szerint az újságírók kivételesen indokolt esetekben kötelezhetők az információkat adó forrásaik felfedésére, és kizárólag a nyomozóhatóság megítélésén múlik az, hogy az egyes esetek ebbe a kategóriába taroznak-e, miközben a sajtó képviselőinek nincs lehetőségük arra, hogy vitassák, fennáll-e a kivételes helyzet.

Jóri András adatvédelmi biztos ezért azt kezdeményezi, hogy a médiatörvényt úgy módosítsák, hogy a nyomozóhatóság „alakszerű és bíróság előtt megtámadható határozatot hozzon arról, ha az információforrás felfedése a nyomozás vagy a bűnmegelőzés szempontjából kivételesen indokolt”.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az ombudsman álláspontja szerint a sajtószabadság alkotmányos alapjogából következik, hogy a nyomozóhatóságok valóban csak kivételesen indokolt esetben kötelezzék a médiaszolgáltatókat, újságírókat információforrásaik felfedésére, és az alapjogokkal összefüggő kérdésekben a törvény betartását a bíróságnak kell ellenőriznie.

Az adatvédelmi biztos közleményében megjegyezte: az Emberi Jogok Európai Bírósága 2010-ben egy ügy kapcsán kimondta, hogy az újságíró forrásfelfedéséhez a végrehajtó hatalomtól teljesen független és pártatlan fórum – elsősorban bíróság – eljárása szükséges.

Jóri András utalt arra, hogy a médiatörvény ezen rendelkezéseivel kapcsolatos beadvány már az Alkotmánybíróság előtt van, de néhány konkrét eset tapasztalatai szükségessé tették, hogy adatvédelmi biztosként azonnali jogszabály-változtatásra tegyen javaslatot.