Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Sógor Csaba felkérte az Európai Bizottságot, hogy „tegye meg a szükséges lépéseket a közösségi jog maradéktalan érvényesülésének biztosítása érdekében”.
A szlovák államnyelvről szóló, módosított törvényt bírálta hétfőn Sógor Csaba, a jobbközép irányzatú Európai Néppárthoz tartozó erdélyi képviselő az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.
Felhívta a figyelmet az Európai Bizottság jogi szolgálatának szakvéleményére, miszerint a törvény és a végrehajtási rendelkezések jelenlegi formájukban nem egyeztethetőek össze az alapvető jogokkal és az Európa Tanács ide vonatkozó dokumentumaival, továbbá a szlovák kisebbségvédelmi törvénnyel sem.
A szakvélemény a nyelvi követelmények tekintetében az ésszerűséget és az arányosságot hiányolja – mondta.
„Úgy ítéli meg a törvényt, hogy az a munkaerő szabad áramlását, így az európai integráció egyik legnagyobb vívmányát, az egységes belső piac működését is veszélyezteti az unión belül” – fogalmazott.
Mint hozzátette, a jogi szolgálat a módosított nyelvtörvényt ellentétesnek nyilvánítja az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó irányelvvel és az EU működéséről szóló szerződésnek a szolgáltatások szabadságára vonatkozó cikkelyével.
„Az egészségügyi intézményekre vonatkozó rész a jelentés szerint a gyakorlatban diszkriminációhoz vezethet” – hangsúlyozta Sógor Csaba, és kiemelte, hogy a jogszabály az alapjogok tekintetében sokkal inkább az állam érdekeit védelmezi az egyén jogai helyett.
Az EP-képviselő felkérte az Európai Bizottságot, hogy „tegye meg a szükséges lépéseket a közösségi jog maradéktalan érvényesülésének biztosítása érdekében”.