A Karintiai Szlovénok Tanácsa vasárnapi ülésén döntött erről. A szervezet szerint a parlamentben beterjesztett módosítási javaslat nem egyezik meg azzal a memorandummal, amelyet a tartományi kisebbségi vezetők, Karintia tartomány miniszterelnöke és a kormány áprilisban aláírtak.

A tanács hiányolja a szövegből a memorandumnak azt az elemét, miszerint a települési önkormányzatok a jövőben további kétnyelvű földrajzi megnevezések használatáról dönthetnek, a törvényben előírt eseteken felül is. A testület emellett nehezményezte azt is, hogy – mint mondták – nem vették figyelembe a javaslataikat.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az áprilisi memorandumot Gerhard Dörfler karintiai tartományfőnök és Josef Ostermayer, a kancellári hivatal államtitkára dolgozták ki, a karintiai szlovén kisebbségi szervezetek bevonásával. A megszületésekor történelmi jelentőségűként értékelt egyezség egy bő fél évszázados vitát hivatott rendezni. A vita a kétnyelvű, szlovén-német helységnévtáblák használatáról folyik a többségi lakosság és a szlovén kisebbség között. A javaslat központi eleme, hogy egy alkotmányos erejű törvényt módosítva rögzítenék 164 dél-karintiai vegyes lakosságú településen a kétnyelvű táblák használatát. Ez kétszer annyi, mint ahány községben jelenleg kétnyelvű megnevezést használnak, s kompromisszumot jelent egyrészről a tartományi szlovén népcsoport, másrészről a karintiai politikai vezetés korábbi álláspontja között.

Ostermayer és Dörfler elhárította a tanács tiltakozását és kijelentették, hogy elutasítják a további tárgyalásokat. A tartományfőnök azzal vádolta a szervezet elnökét, Valentin Inzko nemzetközi diplomatát, hogy csupán „nyugtalanságot akar szítani”.

A parlament elé került törvénytervezetet a Burgenlandban élő szlovén, horvát és magyar népcsoportok is bírálták. Nézetük szerint az visszalépést jelent a jelenlegi szabályozáshoz képest. Állásfoglalásuk szerint a tervezet jogi lehetőséget teremt arra, hogy az önkormányzatoktól a járási elöljáróságok hatáskörébe kerüljön a kisebbségi nyelvű ügyintézés. Marjan Pipp, az Osztrák Népcsoportok Központja vezetője májusban kijelentette azt is, hogy a javaslatnak erről a részéről nem egyeztettek a burgenlandi kisebbségekkel, noha az őket is érinti. A három burgenlandi népcsoport Semjén Zsolt magyar miniszterelnök –helyettesnél is szóba hozta az ügyet. Semjén Zsolt szerdán a népcsoportok megkeresésre reagálva azt közölte az MTI-vel, hogy a kormány tanulmányozza a kérést.