Az [origo] birtokába került nyelvoktatási stratégia tervezete szerint – amely elfogadása előtt még változhat – a kormány javaslata „egyetlen központ létesítése, amely kidolgozza a feladatokat, elvégzi az előteszteket, állandóan frissíti a feladatsorokat – erre kiképzett tanári testülete segítségével – és rendszeresen ellenőrzi a vizsgaközpontokat, ezek mellett vizsgáztat is”. A koncepció által „szuperközpontnak” nevezett szervezet a tervek szerint a saját nyelvvizsgáiból tartaná el magát, „ezen felül a feladatírásért, egyéb szolgáltatásokért a nyelvvizsgaközpontoktól díjat szed”.

A tervezetből nem derül ki egyértelműen, hogy mi lenne a sorsa a jelenleg létező nyelvvizsgaközpontoknak, de a stratégiából úgy tűnik, hogy továbbra is vizsgáztathatnának, csak a teszteket nem maguk állítanák össze, hanem a „szuperközpont”.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az oktatási államtitkárság koncepciója szerint az „alapos szabályozás ellenére is számos kérdés merül fel a nyelvvizsgáztatás jelenlegi rendszerével kapcsolatban”. A nyelvoktatási stratégia tervezete szerint egynyelvű és kétnyelvű rendszerek élnek párhuzamosan, ami „szükségképpen kizárja az összehasonlíthatóságot és egyenértékűséget”. A tervezetben emellett az áll, hogy „sem a feladattípusok, sem az értékelés nem összehangolt”. A tervezet megállapítása szerint „egyesek magyarul, mások a mért idegen nyelven fogalmazzák meg a feladatokat”. A tervezet hozzáteszi, hogy a vizsgafeladatokat, illetve a feladattípusokat nem kötelező előtesztelni, „egyes központok megteszik, mások nem”.

Az államtitkárság stratégiatervezete a változtatások pénzügyi vonatkozásairól azt írja, hogy a „szuperközpont” létrehozása után a nyelvvizsgaközpontoknak „kevesebb feladatot kell ellátniuk, így alacsonyabb költségekkel működnek, tehát nem szükséges a piaci áraikat emelniük”.

Az államtitkárság tervezete emellett megállapítja, hogy „vannak könnyebb és nehezebb nyelvvizsgaközpontok, és vannak alacsonyabb és magasabb elfogadási küszöbök”. A Budapesti Műszaki Egyetem nyelvvizsga-központjának egyik vizsgáztatója a feladatokról azt mondta az [origo]-nak, hogy „valóban eltérhetnek egymástól az egyes feladatsorok, de túlzás lenne azt állítani, hogy az egyik sokkal könnyebb, a másik nehezebb”. A névtelenséget kérő vizsgáztató szerint valakinek jobban megy a fordítás, és a nyelvtani teszt, másoknak a hiányos szöveg kiegészítése vagy a fogalmazás „fekszik”. Hozzátette, hogy volt olyan tanulója, aki a kétnyelvű vizsgákon sorozatosan megbukott, de az egynyelvű angol vizsgája elsőre sikerült.