-
Annie: A külhoni régiesen hangzik. Semmi baj nincs azzal, hogy határon túli, szerintem nagyon fél...2012. 05. 23, 19:49 A határon túlról külhonba
-
Pesta: Eufemizmus vagy nem, bevett kifejezés, avagy "állandósult szókapcsolat", hogy a határon tú...2012. 05. 23, 18:58 A határon túlról külhonba
-
Sigmoid: Ja, aztán a zsebtolvajoknak már bele se kell majd nyúlni a zsebünkbe, hanem csak mellémáll...2012. 05. 23, 18:26 Hitelkártya helyett mobiltárca
-
Én is: Én is előre készültem: Homo sapines, jó lesz,ha pihensz2012. 05. 23, 16:40 Mi a legütősebb sírfelirat?
-
tenegri: @Roland2: Az eredeti mongol formája Ögödei - az Ogotáj, Ogodai, Ugudei és hasonlók már ide...2012. 05. 23, 16:19 A régi mongol írásrendszerek
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Nekem ez kínai – gondolhatták némi képzavarral élve a külföldi cégek Japánban, ha a jogi szaknyelv terítékre került. Most azonban, derül ki a japán igazságügyi minisztérium honlapjáról, meghatározzák számos szakkifejezés hivatalos verzióját, hogy egységesebbé és így hatékonyabbá válhasson a jog nyelve – tudósít a The Japan Times.
Mi más is lehetett volna ennek a legkézenfekvőbb eszköze, mint egy fordítási weblap – a Japanese Law Translation oldalon nem csupán a korszerű szakszókincs (jelenleg 3700 szó és kifejezés), hanem több mint 180 törvény és rendelet fordítása is megtalálható, derül ki a cikkből.
A kezdeményezésnek igencsak kézzelfogható oka volt: az átláthatatlan és néha következetlen terminusrendszer visszatartotta a külföldi cégeket attól, hogy befektessenek Japánban. A kormány célja, hogy az egységes fordításokkal két legyet üssenek egy csapásra: ne csupán a befektetőket bátorítsák, hanem a jogrendszert is átláthatóbbá tegyék.
Az oldal egyik jogi szakértője, Noboru Kashiwagi professzor szerint azért jelenthet nagy előrelépést ez az egységesítés, mert az eddigi helyzet rontotta Japán versenyképességét a nemzetközi üzletkötésekkor. Nem véletlen tehát az oldal népszerűsége: még csak két hónapja látogatható, de már a vártnál sokkal nagyobb az érdeklődés iránta.
Nem egyöntetű azonban a csodálat – ez derül ki legalábbis egy szintén a The Japan Times hasábjain megjelent olvasói véleményből. Bár az oldal nagyon praktikus, mégis sokszor egyértelmű, hogy gépi fordítás eredménye a szöveg, így néhol értelmetlen a végeredmény – olvasható a hozzászólásban. „Vajon véletlen, hogy az oldalt április 1-jén indították?” – teszi hozzá a cinikus humorú olvasó.

