A tanulmányból kiderült, hogy a szakmai munka során a munkaerő-piaci igények mellett figyelembe kell venni a felsőoktatási keresletet is.

Az elmúlt tíz év tapasztalatainak ismeretében indult el az erdélyi magyar felsőoktatás középtávú stratégiai elemeinek kialakítása, ami a tervek szerint 2011-re készül el. A megkezdett szakmai munka első lépéseként mutatták be a Bolyai Kezdeményező Bizottság egy éve indítványozott és az OTP Bank támogatásának köszönhetően elkészült tanulmánykötetet. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kara által készített, 255 oldalas tanulmány úgy készült el, hogy a szakemberek feltérképezték a romániai magyar közép- és felsőfokú oktatást a gazdasági és társadalmi sajátosságok tükrében.

A felmérés rámutatott, hogy a felsőoktatási kínálatnak, ezen belül az erdélyi magyar felsőoktatásnak legalább három követelmény keresztmetszetében kell kialakulnia. Emellett figyelembe kell venni a jelenlegi és jövőben valószínűsíthető munkaerő-piaci igények mellett a felsőoktatási keresletet, amely sok esetben nem igazodik a munkaerő-piaci kereslethez.

A tanulmány statisztikáiból kiderült, hogy Romániában 144 középfokú magyar nyelven is oktató intézmény és tíz felsőfokú alapképzést is biztosító egyetem működik, előbbi 9600, utóbbi 5900 helyet kínálva. Továbbá felhívták a figyelmet arra, hogy az oktatásra szánt összeg elmarad az európai átlagtól, illetve arra is, hogy a középfokú képzés szakirányai és az egyetemi képzési ágak között nincs megegyezés.

Ezzel szemben pozitívum, hogy az utóbbi három évben a romániai magyar tanulók 70 százaléka érettségizik le, ami közeledik az európai átlaghoz. Érdekesség továbbá, hogy minden ötödik magyar gyerek román nyelvű felsőoktatási intézményben kezdte meg tanulmányait. E kapcsán a tanulmány beszámol arról is, hogy egyre jellemzőbb a romániai felsőoktatásban az egyetemek kihelyezett tagozatainak elterjedése, vagyis minden kisvárosban van már egyetemi oktatás.

A tanulmányt készítő szakemberek a romániai magyar felsőoktatás nagy problémájának tekintik az elfogadható minőségű képzést sem nyújtó "diplomagyárak" nagy részesedését, mivel a magyar nyelvű képzést nyújtó szakok nagyon különböző oktatási minőséget képviselnek.

Megoldásként a romániai magyarok létszámának fenntartására egy összetett népességpolitikai stratégiát említenek meg, amelynek alapja egy hatékony országos családpolitika, a magyar nyelvű iskolaválasztás többoldalú serkentése az asszimiláció megfékezéséhez. Ehhez szükséges azonban az életszínvonal olyan ütemű növelése is, ami mérsékelni képes a Magyarországra irányuló kivándorlást - áll a tanulmányban.