A Reuters, a Wolff, vagy az AP még csak kéjes álom volt megalkotójuk fejében, amikor egy magyar gyökerű férfi létrehozta Franciaországban a világ első hírügynökségét.
Legyen nevem Neytiri vagy Zrínyi Ilona! – a magyar névváltoztatásról
Mi van olyankor, ha az ember egy film- vagy olvasmányélmény, netán egy hatalmas családi perpatvar hatására meg szeretné változtatni a nevét?
Szilva, kender, mogyoró – a népdalkincs erotikájáról
Tudta ön, mit jelenthet az alma a magyar népdalokban? A magyar népköltészet helyenként sikamlós ....
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Az utóbbi idők nyelvi problémából adódó légi katasztrófái miatt erősen megnőttek a követelmények a légügyben dolgozókkal szemben.
A Nemzetközi Civil Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization) 2000-ben kezdett komolyan dolgozni a légi közlekedésben dolgozók nyelvtudásának javításán; négy évvel azután, hogy egy szaúdi és egy kazah repülő összeütközött India fölött, és megölt 349 embert. Szakértők szerint a légi katasztrófa egy angol nyelvi hibából adódóan következett be.
A repülés nyelve köztudottan az angol, és annak is egy szűk, mindössze hatszáz szavas szelete; a fónia. Mivel ez tartalmazza az összes, repüléshez szükséges szakszót, volt idő, amikor kisebb hangsúlyt fektettek arra, hogy a légi közlekedésben tevékenykedők angolja folyékony legyen. Pedig egy vészhelyzetben erre égető szükség lehet.
Ezért most már valamennyi képzésben komolyan veszik az angol nyelvet. A világ egyik legnagyobb légi iskoláját, az Észak-Dakotai Egyetemet vezető Bruce Smith szerint drámaian javult a képzésben részt vevők nyelvtudása. „Ez a legszembetűnőbb változás, amit eddig a nemzetközi diákoknál tapasztaltam” – szögezi le a szakember a Bloomsberg Businessweek cikkében.
Ma már a Repülési Szervezet vezetője is elégedett. Nicole Barrette-Sabourin így vélekedik: „Lassan tíz éve dolgozunk ezen az ügyön, és jó látni, hogy ma már a külföldi diákok azelőtt folyékonyan beszélnek angolul, hogy a képzésre jelentkeznének. Ez alapján úgy tűnik, lassan elérjük a kitűzött célunkat, és valódi változást hoztunk létre.”