Remek hardver lejárt szavatosságú androiddal...
Pocketbook IQ 701
Amibe mindent bele akartak tenni:
Hanvon WISEreader N526
Furán beszélni mágyár, de egész kellemes:
Koob3
Pályatévesztett könyvolvasó... tablet:
Icarus T701
Ukrán csúcstechnológia? Szeretjük!
PocketBook Pro 603
Nem estünk tőle hanyatt, de jó vétel lehet.
Kindle 3
Önnek is van olvasója/véleménye egy olvasóról? Akar beszélni róla? Írjon nekünk!
Netán van egy spéci/trehány olvasója, amit felmagasztalhatunk/megugathatunk? Írjon nekünk!
szerkesztoseg [at] nyest [pötty] hu
-
Nước mắm ngon quá!: @elhe taifin: Szerintem az legyen a címe: "Hun jártak a magyarok?" :D Mivel anyai családne...2012. 02. 10, 14:53 A mongol személynevekről
-
istentudja: @Nước mắm ngon quá!: Ki tudja?Nyilván rengeteg a véletlen.De szerintem itt többröl van szó...2012. 02. 10, 14:30 A mongol személynevekről
-
elhe taifin: @Nước mắm ngon quá!: Hahaha! Írhatnánk egy könyvet a "Hun-magyar nyomok a világ körül" cím...2012. 02. 10, 14:29 A mongol személynevekről
-
Nước mắm ngon quá!: @elhe taifin: Igen, de amikor rájött, hogy "magyarszármazású" és megszerette a hagymát, ak...2012. 02. 10, 14:08 A mongol személynevekről
-
tenegri: @istentudja: Ha Ulánbátorból, a szálloda ablakából látott nagy hegyet, amit így hívtak vol...2012. 02. 10, 14:07 A mongol személynevekről
– A tudományok osztályozásáról és hasznosságáról
– Szájer nyilatkozata megosztja a logikusokat
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Milyen lehet úgy nyelvésznek lenni, hogy személyesen tapasztaljuk meg azt a környezetet, amiben a különböző nyelvek léteznek? Meg lehet-e érteni a különböző nyelvi sajátosságok kialakulásának okát a helyszínen? Glenn Dixon kanadai nyelvész a nyakába vette a világot és próbát tett...
Glenn Dixon kanadai nyelvész Zarándok a szavak palotájában (Pilgrim in the Palace of Words) című új könyve egy nyelvszociológiai beszámoló több éven át tartó és öt kontinenset felölelő utazásairól. Nyelvészeti tanulmányai után Dixon az egyetemi pályafutás helyett személyesen szeretette volna megtapasztalni a világ nyelveit – saját, élő környezetükben.
Egy filozófus szerint a nyelvek a „létezés házai”. Dixon ezeket a házakat vagy „palotákat” akarta meglátogatni, a járdáikon akart sétálni, belesni az ablakaikon, bekopogni az ajtajaikon, és megnézni, hogy mit rejtegetnek a pincéik.
Utazásai során Dixon rengeteget tapasztalt. Többek között azzal szembesült, hogy Indonéziában, Bali szigetén a társadalmi hierarchiáknak megfelelően öt különböző osztálynyelv létezik, attól függően, hogy éppen kivel beszélünk. Bolíviában az aymarák úgy gondolnak a jövőre, mint ami mögöttük, a múltra pedig mint ami előttük van. Az Amazonas őserdőiben Dixon találkozott az achuar törzzsel, akik a számukra életet adó folyó tükrén áthaladó csillagok mozgásával mérik az idő múlását. Tahitin pedig máshogy gondolnak a fa fogalmára, mint Európában, mert ott a kókuszpálmákról lehulló termések jelentik a legnagyobb veszélyt az emberi életre.
Dixon tudatában van, hogy manapság nem divatos és nem politikailag korrekt hinni a nyelvek különbözőségéből adódó életfilozófiai és társadalmi különbségekben. Mégis azt tapasztalta, hogy a nyelvspecifikus metaforák erősen befolyásolják a tudatunkat és felfogásunkat a világról, ha nem is határozzák meg azt teljesen. Úti tapasztalatai az angol nyelvről alkotott véleményét is átformálták.
Dixon jelenleg Calgary-ban él, úti írásai korábban olyan magazinokban jelentek meg, mint a National Geographic, a New York Post, és a Psychology Today.

