Remek hardver lejárt szavatosságú androiddal...
Pocketbook IQ 701
Amibe mindent bele akartak tenni:
Hanvon WISEreader N526
Furán beszélni mágyár, de egész kellemes:
Koob3
Pályatévesztett könyvolvasó... tablet:
Icarus T701
Ukrán csúcstechnológia? Szeretjük!
PocketBook Pro 603
Nem estünk tőle hanyatt, de jó vétel lehet.
Kindle 3
Önnek is van olvasója/véleménye egy olvasóról? Akar beszélni róla? Írjon nekünk!
Netán van egy spéci/trehány olvasója, amit felmagasztalhatunk/megugathatunk? Írjon nekünk!
szerkesztoseg [at] nyest [pötty] hu
-
bloggerman77: Hát, ahogy kinéz, nemsokára nem lesz alapja az arab-zsidó konfliktusnak, mert az ultrák ug...2012. 02. 05, 01:21 A szegregált buszoktól a kóser internetig
-
Nước mắm ngon quá!: "Minden pedagógus munkájában, a mindennapokban jelen kell lennie egy olyan értékrenden ala...2012. 02. 05, 00:44 Hétfőtől nyilvános a készülő...
-
Gaboras: Ehhez képest a mai magyar felnőttek hány százaléka beszél idegen nyelvet? Nekünk vajon öss...2012. 02. 05, 00:15 Rekordszámú brit kamasz nem tanul idegen...
-
tototo: VIKTAIR2012. 02. 04, 23:37 Szavazzon az új nemzeti légitársaság...
-
Bonoka: Hunair :)2012. 02. 04, 22:49 Szavazzon az új nemzeti légitársaság...
– A tudományok osztályozásáról és hasznosságáról
– Szájer nyilatkozata megosztja a logikusokat
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Végre valami egyértelműen közös tudás: az érzelmek nyelvét a világon bárhol megértik, bárki is használja. Próbálja csak ki külföldön!
Nem kell hosszú éveket nyelviskolában tölteni ahhoz, hogy ezt a nyelvet megértsük – velünkszületett képességünk ugyanis a nevetést értelmezni, derül ki a Telegraph cikkéből. Erre a felismerésre jutottak legalábbis azok a tudósok, akik namíbiai és brit lakosok reakcióit tanulmányozták.
Azt már korábban is megállapították, hogy – tartozzunk bármelyik néphez és éljünk bármely földrészen – bizonyos genetikai jellemzők minden egyes embernél fellelhetők. Szintén közös bennünk, hogy gondolatainkat összetett rendszerek: nyelvek segítségével továbbítjuk a másik ember felé. Az sem újdonság, hogy a nyelv eszközével nemcsak gondolatokat, de érzelmeket is ki tudunk fejezni, de erre a célra hanghatásokat, mimikát, gesztusokat is latba vetünk.
És bár a gesztusok erősen kultúra-függőek lehetnek, bizonyos alapvető dolgok mégis közösek. Mint a londoni UCL (University College London) kutatói megállapították, a vidámság, a düh, a félelem, a szomorúság és az undor olyan alapérzelmek, amiket kulturális és társadalmi háttértől függetlenül megértünk Timbuktutól Japánig.
A bizonyítékot egy afrikai törzs tagjainak és az Egyesült Királyság lakóinak válaszai szolgáltatták. Mindkét csoport meghallgatott egy történetet egy szomorú emberről, majd két hangot hallottak felvételről: egy sírót és egy nevetőt. Ezután pedig meg kellett állapítaniuk, melyik fejezi ki a történetben leírt szomorúságot. Nem egy saját csoportjukból való ember hangját hallották azonban, hanem a másik kultúra képviselőjéét. Nos, ennek ellenére Namíbia áram és vízvezeték nélkül élő lakói ugyanolyan magabiztosan döntöttek a sírás mellett, mint a britek – bár kultúrájuk és életmódjuk igencsak eltérő, az érzelmek nyelvét mindkét csoport kiválóan megértette.
A kutatások eredménye így alátámasztja a korábbi információkat is. Ehhez kapcsolódóan pedig még egy roppant fontos következtetésre jutottak a brit kutatók: a csiklandozás mindenkit megnevettet – és bizony nemcsak az embert, hanem még az állatokat is. Ha tehát közvetlen kapcsolatot szeretne teremteni valakivel, akinek a nyelvét nem beszéli, csak meg kell csiklandoznia – és egész biztos megjósolható lesz a reakció.

