Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Az angol Cornwall megyében a jövőben korni nyelven is szerepelnek majd az utcai feliratok.
A kelta nyelvek közé tartozó, és régebben Cornwall vidékén beszélt korni nyelv már egyszer kihalt 1777-ben. Ennek ellenére Cornwall tanácsa idén megszavazta, hogy a megye utcai feliratai angol-korni kétnyelvűek legyenek a jövőben. A tanács szerint az új rendelet nem fog külön kiadással járni, mert csak az egyébként is kopás vagy rongálódás miatt cserélendő feliratokra vonatkozik – adja hírül a BBC News.
A korni nyelv újjáélesztésére tett kísérletek 1904-ben kezdődtek, amikor a kelta nyelvek egyik rajongója korni nyelvkönyvet adott ki. Erőfeszítése nem hozott átütő sikert: Cornwall 500 ezer lakosának többsége ugyan ismer néhány korni nyelvű kifejezést, de mindössze pár ezren tudják olvasni az írott változatot. Felmérések szerint a folyékonyan beszélők száma ennél is lényegesen alacsonyabb – bár folyamatosan emelkedik.
Míg a 2000-es becslések szerint csak harmincan tudtak folyékonyan társalogni korniul, mára ez a szám kétezer fölé emelkedett. Hozzájárul ehhez az is, hogy folyamatosan jelennek meg korni nyelvű irodalmi munkák és tankönyvek, és az általános iskolákban is elkezdték tanítani a nyelvet. A kornit 2002-ben az Európai Unió is elismerte A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájában, 2008-ban pedig elfogadták az egységes írott formát, mellyel megindult a nyelv egységesítése.
Ha még nem is beszélhetünk olyan eredményről, mint amilyen a héber nyelv múlt századi újraélesztése, a korni nyelv közelmúltjának története mindenféleképpen a sikersztorik közé tartozik.





