Remek hardver lejárt szavatosságú androiddal...
Pocketbook IQ 701
Amibe mindent bele akartak tenni:
Hanvon WISEreader N526
Furán beszélni mágyár, de egész kellemes:
Koob3
Pályatévesztett könyvolvasó... tablet:
Icarus T701
Ukrán csúcstechnológia? Szeretjük!
PocketBook Pro 603
Nem estünk tőle hanyatt, de jó vétel lehet.
Kindle 3
Önnek is van olvasója/véleménye egy olvasóról? Akar beszélni róla? Írjon nekünk!
Netán van egy spéci/trehány olvasója, amit felmagasztalhatunk/megugathatunk? Írjon nekünk!
szerkesztoseg [at] nyest [pötty] hu
-
istentudja: @Nước mắm ngon quá!: Kösz,jó ötlet,de én a történészeknek és a politikusaiknak is dobnék e...2012. 02. 10, 21:08 A mongol személynevekről
-
Roland2: @istentudja: "Tessék elolvasni Schütz Istvántól a Fehér foltok a Balkánon címü-t" "A bukur...2012. 02. 10, 21:07 A mongol személynevekről
-
Nước mắm ngon quá!: @istentudja: Akkor dobni kéne egy mailt a román lexikográfusoknak, hogy szimplán hülyék.2012. 02. 10, 20:28 A mongol személynevekről
-
istentudja: @Nước mắm ngon quá!: Nyugodjál már bele:a Bukur/Bucur (söt,a csobán is) türk,nem román,nem...2012. 02. 10, 20:12 A mongol személynevekről
-
istentudja: @Nước mắm ngon quá!: Sosem tudhatod.Elszomorít,hogy épp arra nem figyel a tudomány,ami a l...2012. 02. 10, 20:03 A mongol személynevekről
– A tudományok osztályozásáról és hasznosságáról
– Szájer nyilatkozata megosztja a logikusokat
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az Apple böngészője, a Safari szinte automatikusan adja ki adatainkat, még ha sosem adtuk meg adatainkat egyetlen weboldalon sem.
Jeremiah Grossman, a WhiteHat Security vezetője (aki a holnap kezdődő Black Hat konferencián súlyos böngészős sebezhetőségekről fog előadni) újra felhívta magára a figyelmet, amikor blogjában egy olyan, a Safarit illető sérülékenységre mutatott rá, mely még a szakembereket is meglepte súlyosságával.
Grossman állítása szerint ha egy Safari-felhasználó meglátogat egy fertőzött weboldalt, ahol még sosem járt, akkor nagy esélye van arra, hogy megszerzik a személyes adatait: név, munkahely, lakhely, e-mail. Ez önmagában nem lenne újdonság, ám Grossman szerint az a döbbenetes, hogy ezeket az információkat a malware akkor is megszerzi, ha az illető soha nem adta meg adatait egyetlen weboldalon sem, ugyanis a Safariban alapértelmezésben bekapcsolt automatikus kiegészítés funkciót használhatják ki az adatlopásra: ahogy a szakértő illusztrálta is, nagyon könnyű olyan kódot írni, ami néhány másodperc alatt megszerzi a gépen megadott személyes adatokat. A hiba oka, hogy – más böngészőktől eltérően – a Safari programkódja lehetővé teszi, hogy az operációs rendszer címtárában tárolt adatokat a böngésző felajánlja akkor is, ha a felhasználó nem használta még ezt a szolgáltatást – egyszerűbben: egy konkurens böngészőben az adatlapok kitöltésénél a program csak azokat kínálja fel, amiket már egyszer beírtunk (már ha engedélyeztük ezt a funkciót), ám a Safari nem ezt teszi, hanem alapból rákeres a gépen található adatokra, és mindenképp kínálja azokat. A támadónak csak egy egyszerű alkalmazást kell írnia, hogy ezeket megkapja a felhasználó közreműködése nélkül.
Az óriási biztonsági kockázat mindebben az, hogy ha a felhasználó egy adathalász kóddal fertőzött weboldalra lép be, a crackernek még azt sem kell megtennie, hogy valamilyen módon rávegye az illetőt adatai begépelésére, mivel a böngészőn keresztül gyorsan, gond nélkül megszerezheti ezeket, hogy felhasználja őket. Grossman elmondja, hogy már évekkel ezelőtt figyelmeztette a céget erre a hibára, ám érdemi választ azóta sem kapott.
A botrányoktól megtépázott Apple-nek valószínűleg nem jön jól ez a kutatás, mint ahogy az sem, hogy a Secunia biztonságtechnikai cég szerint a nagy IT-cégek közül az ő termékeik számítanak a leginkább sebezhetőnek.

