-
Annie: A külhoni régiesen hangzik. Semmi baj nincs azzal, hogy határon túli, szerintem nagyon fél...2012. 05. 23, 19:49 A határon túlról külhonba
-
Pesta: Eufemizmus vagy nem, bevett kifejezés, avagy "állandósult szókapcsolat", hogy a határon tú...2012. 05. 23, 18:58 A határon túlról külhonba
-
Sigmoid: Ja, aztán a zsebtolvajoknak már bele se kell majd nyúlni a zsebünkbe, hanem csak mellémáll...2012. 05. 23, 18:26 Hitelkártya helyett mobiltárca
-
Én is: Én is előre készültem: Homo sapines, jó lesz,ha pihensz2012. 05. 23, 16:40 Mi a legütősebb sírfelirat?
-
tenegri: @Roland2: Az eredeti mongol formája Ögödei - az Ogotáj, Ogodai, Ugudei és hasonlók már ide...2012. 05. 23, 16:19 A régi mongol írásrendszerek
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Hamarosan itt az óriáskereső e-szöveg áruháza. A nagy kérdés az, mennyire lesz jövedelmező a Google új vállalkozása a könyvpiaci szereplők számára.
A Google egyik legkomolyabb kezdeményezéséről tavaly októberben számoltunk be, amikor írtunk arról, hogy a cég beszáll az egyre ígéretesebb e-könyvpiacra. A The Wall Street Journal értesülései szerint a korábbi tervekhez képest minimális csúszással, júniusban vagy júliusban nyílik meg az e-szövegek áruháza, a Google Editions, mely feltehetően komoly versenytársa lehet az eddigi főszereplőknek, az Amazon.com-nak, az Apple hasonló szolgáltatásának, illetve az időben ébredő nagy kiadó, a Barnes & Noble vállalkozásának.
Az, hogy a Google ezen a területen is terjeszkedni fog, sosem volt kérdés, ám az ő esetükben egy igen komoly aggály merült fel, melynek cáfolata nem kevés munkájába kerül a menedzsmentnek, hiszen már évek óta zajlik a világ összes nyomtatott dokumentumát beszkennelni kívánó projekt, a Google Books. Ez utóbbi folyamatos támadások kereszttüzében áll, ezért a Google számára elsődleges feladat volt, hogy az e-könyvkereskedést minden lehető módon leválasszák róla, s hangsúlyozzák, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz, szóba sem kerül az, hogy a Books-programban szerzett előnyeiket használják fel az új üzletágban.
Egy lassanként kiforró, láthatólag nagy jövőjű piacra lép a Google ezzel a vállalkozással, ráadásul karakteresen más felfogással, mint a versenytársak, ugyanis nem kötik saját platformhoz a szövegek hozzáférhetőségét („device-agnostic”) – valójában ez az, ami miatt a konkurencia minden eszközzel igyekezett megakadályozni a Google Editions létrejöttét. Míg a fentebb említett cégek mindannyian egy olyan üzleti modell alapján építették fel vállalkozásukat, mely saját platformot, saját eszközt kíván, a Google-nak más az elképzelése. Az interneten keresztül olyan elektronikus szövegek megvásárlását tenné lehetővé, melyek a lehető legtöbb eszközön megjeleníthetőek, és ez a saját szempontjukból joggal háborította fel a zárt rendszereket üzemeltetőket. Az eddigi információk szerint (a technológiáról nem beszélnek, de csakis egy ilyen megoldással védhetik a szövegeket) ugyanis Google úgy kerüli meg a másolásvédelmet (DRM), hogy a szerverein található szövegek online lesznek hozzáférhetőek, böngészőből. Valahogy úgy, ahogy az online előfizetéses tévéknél, újságoknál: streamben jön a könyv, ha megvettem.
A Google Editions keretei között a Google csak közvetítő lenne: adja a keresési eredményeket, ám az üzleteket a felhasználók és a terjesztők kötik meg egymással, és ebből a cég csak a megállapodás szerinti közvetítői díjat kapja meg. Ettől például azt várják, hogy a kis, független kiadók, akik számára nagyon nehéz megjelenni a vásárlók előtt, a Google szolgáltatásait használva egyszerűen tehetnék jövedelmezővé vállalkozásukat.
Az üzleti logika mentén haladva, ha a Google boltja vonzó és gazdaságos lesz a könyvpiaci szereplők számára, akkor az amerikai cég, gazdasági erejét és népszerűségét figyelembe véve, megrendítheti az e-könyvek jelenlegi piacát. Ehhez persze igen jó és folyamatos internetkapcsolat kell, akárcsak a Google többi szolgáltatásához, például a Chrome OS-hez is.

