+

→ Kalocsa, → Kalota(szeg), → Kiliti

kimaradt a sorból:

kaloda → kalitka, → kletka (kladka, klatit)

gúzs / cage

a kolozs-hoz

kalujnidzsi → kaludzsi (→kaluž, →clausa, →clus, → kaloda, →klietka →klatka) → gúzs (guž/gož , → hužva, → guzsaly, kuželj, kužel) → kolozs

@mondoga: Ott bizony ez maga a kontextus, és egyben a tartalma is a hozzászólásaidnak. Ahogy a stílus is maga az ember.

Egyébként nem hülyéztelek le, azt magad képzeled be magadnak. De minthogy a fordításomat kritizáltad, miközben az szövegszerűen pontos volt, nyilvánvaló, hogy alapvető fogalmakon más értünk. És ezt meg is erősítetted a 159-esben, amikor azt írtad: „[a] fordításod első része még helyes, de az azt követő magyarázat, a fordítás fordítása…”. Ha neked az interpretáció a fordítás része, akkor a véleményalkotási kereteid nincsenek fedésben az enyémmel.

@LvT: Ez a kontextusából kiragadott kifejezés. :DDD

Miután érvek helyett gyakorlatilag lehülyéztél, én is stílust váltottam. :D

@blogen: Bocs, rosszul fogalmaztam. Volt előtte is, utána is, én tkp. erre gondoltam:

"1242-től Moldva tatár uralom alá kerül,...Román kutatók szerint úgy tűnik [8], a XIV. század elejére-közepére tehető a legnagyobb Erdélyből Moldvába történő vándorlás, amit a gyengülő tatár uralom (1300 körül Moldvát mint Alániát, azaz Jászországot kezdik emlegetni), majd az új román fejedelemség létrejötte segített elő. A korabeli moldvai városok létrejötte az új magyar és szász telepesekhez köthető (Moldvabánya, Bákó, Szeret, Hârlău stb.)."

hu.wikipedia.org/wiki/Moldvai_cs%C3%A1ng%C3%B3k#cite_note-8

@mondoga: Kritika „[s]zerencsétlen flótás” és „kiscsákó” szavakkal… Ez inkább karaktergyilkossági kísérlet.

@hun: na, már megint klingonul fejtegeted a szavakat...

A magyar meg olyan jó barátja volt a szlávoknak a 10. században, hogy rendszeresen elrabolta őket és eladta rabszolgának, amint erről Bíborbanszületett Konstantin beszámol.

@LvT: Én már régen nem vitatkozom veled. Az érvek helyett nyomott kinyilatkoztatásaid ellentmondásaira, no meg a rendszeresen előbukkanó kisebb-nagyobb hazugságaidra mutatok rá, már amennyire időm engedi.

Nem vagyok hajlandó elemi logikát távoktatni, láthatóan esélytelen vállalkozás volna. A mostani litániád fele is erről szól...

Szóval nincs vita. Kritika van. Lesz is.

@mondoga: Továbbra is áll az, hogy „nem fogok veled vitatkozni, mert a te véleményalkotási kereteid nincsenek fedésben az enyémmel, így nincs egymásnak mit mondhatnunk.”

Amíg engem akarsz rugdosni, addig azzal jössz, hogy „Hol van ebben a [XV. sz.-i] szövegben, hogy ez a Kesenev nevű valami falu volna?”, meg hogy „a viki egyik szerzője szerint az a név nem lakott településnek a neve”.

Amikor pedig a te elméletedet vezeted elő, akkor rögtön már „[a]z adott példában 14.sz.-i keletkezésről lehet szó”, amikor is „[a] későbbi letelepedés során kézenfekvő volt, hogy a kisjenőiek faluját Kisjenő néven nevezzék”. Ekkor már lehet falu ezen a néven…

No meg idézed Rácz Anitát – aki mellesleg át akarja gondolni Kristó álláspontját, azaz Makkaival egyezően nem ért vele egyet és –, aki szerint „az ilyen kései első adatolású településneveket igen alaposan, szinte mikrofilológiai pontossággal egyenként kell megvizsgálni”. Miközben a te álláspontod kifejtése mentes mindenféle filológiai apparátustól: semmilyen forrást nem mutattál fel arra, hogy ide bármikor is magyar telepesek érkeztek volna, nemhogy kisjenőiek. A gombhoz varrod a kabátot: csak ahhoz keresel érveket, hogy hogyan szerezhetnél ide fantommagyarokat a kései románban megjelenő névegybeeséstől megihletve. Az olyan általánosságok, hogy magyar területről magyar területre költözők esetén lehet névátvitel, még akkor sem lenne bizonyság filológiai alátámasztás nélkül, ha magyarok dominálta fogadókörzettől lenne szó**. De nem az: román urak ajándékoznak egymásnak szlávul, törökül és ómoldávul* megnevezett helyeket. Nyoma sincs a forrásokban a magyaroknak.

* Az egyik forrás, amit nekem próbáltál szegezni, és amiben „nem talált[ál] durva tévedést v. hibát”, legalábbis „ómoldáv”-nak tartja a nevet.

** A románok közé betelepülő magyar falvakat jellemzően az Ungureni névtípusnak megfelelően nevezi a környezet. A magyarok közé betelepülő idegenek sem a forrásfalvaik nevét örökítik, hanem Olaszi, Oroszi Horváti stb. falunevekhez jutnak.

-----

A köztünk lévő stiláris különbségeket leszámítva is inkompatibilis a nézőpontunk, így felesleges ködbokszolnod velem. Gyűjtsd az általad vélt jó érveket az álláspontod mellett, és az olvasók majd azt mérlegelik, és döntenek magukban.

@mondoga: A kárpátokon túlra irányuló magyar telepes mozgalmak a 13. században indulnak.

@blogen: Én nem a konkrét etimológiához ragaszkodom, csak helyre akartam tenni egy merőben hibás elgondolást, amely teljesen figyelmen kívül hagyta a névköltöztetés lehetőségét.

Mellesleg kérdés, hogy mit tartunk jelentéktelennek, hiszen adott esetben néhány tucat fegyveresről és családjáról lehet szó, ez pedig belefér.

A névköltöztetés egyébként se nagyságrend kérdése, sőt, mivel nemcsak településeknél fordult elő, hanem más földrajzi neveknél, pl. kis patakoknál is, nincs értelme ebben az irányban kutakodni.

Amiről te beszélsz, mint moldvai telepes mozgalmak, az egy más (későbbi) történet. Itt egyértelműen a tatárokkal szembeni védővonal megerősítésére küldött magyarországi lakosok áttelepítéséről lehet szó, ahogyan a cikkben és korábbi hozzászólásokban is olvasható. (14.sz. második fele, Dnyeszterfehérvár, stb.)

@LvT: Az egyes etimológiák (immár négy) önmagukban léteznek, azokat nem lehet tetszés szerint kombinálni, vagy ha igen, akkor azt külön meg kell indokolni.

Egyik etimológiát a másikkal szemben ellenérvként csak akkor lehet elfogadni, ha az az egyik megdönti - legalább részben - a másikat.

Talán követhetnéd a legutóbb betett etimológia szerzőjének példáját, ő korrekt módon csak egy lehetőségnek állítja be a saját verzióját, akkor is, ha erősen érvel mellette. Nem zárt ki más lehetőségeket.

Ha a magyar király által kitelepített kisjenőiek adták a későbbi település nevét még a 14. században, akkor a birtokleírással kapcsolatos feltételezésekben van a hiba. Ha viszont az utóbbi kiindulás a helyes, és a település későbbi keletkezésű, akkor az előző változat nyilván tarthatatlan. De addig, ameddig nincs biztosan igazolható etimológia, egyik változat se zárható ki.

[(Szemmel láthatóan nagy zavarban vagy a tények és a feltételezések, valamint vélemények egymáshoz rendelésével, rendszeresen kevered ezeket. Ahogy pl. rám fogtad, hogy szerintem ott nem volt falu... Pedig csak azt mutattam be, hogy a viki egyik szerzője szerint az a név nem lakott településnek a neve. Tévedgetsz, csúsztatgatsz, aztán egyre inkább süllyedsz a hazugságokba, hamisításokba. De ez mind csak zárójeles... :D)]

@mondoga: Az ilyen névadáshoz szükséges, hogy a helyiek számára jelentsen ez valamit. A magyarországi és erdélyi Jenők jelentéktelen falvak és mezővárosok voltak távol Moldovától, ezért kizárható, hogy jenőieknek nevezték volna a telepeseket, ha voltak telepesek egyáltalán. Nem mellesleg a moldovai magyar telepes mozgalmak kiindulópontja Erdély volt.

@blogen: Korábban már jeleztem, hogy a névköltöztetés valószínűleg nem úgy történt, hogy a költözők (áttelepítettek) úgy döntöttek, hogy legyen a falujuk neve ez és ez. Ott nem fejtettem ki, de jóval valószínűbbnek tűnik egy olyan változat, hogy az áttelepített csoport megnevezésére használta a környezete a jelzőt, ahogy azt ma is sokszor használjuk: mi vagyunk az egriek, ők a debreceniek és nagykállóiak. Elmondták, honnan jöttek, aztán a név - jobb híján - rajtuk ragadt.

Az adott példában a kisjenői csoportot kisjenőieknek hívták. Igen, hívhatták volna röviden jenőieknek is, de egyáltalán nem kizárt, hogy a későbbi falunevet használták. A névhasználatnak semmi köze nincs a megkülönböztetés kényszeréhez v. szükségességéhez, és nem kellett ahhoz se jelző nélküli, se más jelzővel ellátott törzsnévi eredetű helynév.

A későbbi letelepedés során kézenfekvő volt, hogy a kisjenőiek faluját Kisjenő néven nevezzék. Aztán hogy ez hogyan alakult, változott a helyi többség nyelvében, az már más kérdés.

A névköltöz(tet)ésnek ez a lehetősége azért bírhat jelentőséggel, mert láthatóan olyan ellenérvek is felmerülnek (mint itt most nálatok), amelyek bizonyos helyzetben értelmetlenek.

A múlt század közepén íródott művekre úgy hivatkozni, mintha azok a mai szakmai közvélekedést mutatnák, meglehetősen vicces. Főleg úgy, hogy több - jóval későbbi - ellenvéleményt jeleztem itt korábban...

@blogen: No jó, legyen XIV. sz., bár a hivatkoztad szövegben ott van Makkai erős kritikája is a Kristó-féle felvetésre vonatkozóan, hogy a „ez a szó szerint morbid helynévkeletkezési elmélet része a tanulmány általános »késleltető« tendenciájának, annak a sok egyébben is megmutatkozó törekvésnek, hogy a honfoglalás utáni magyar társadalmi fejlődést minél lassúbb üteműnek mutassa be”. — Szóval a közvélekedés gyorsabb társadalmi fejlődés, így a névtípus hamarabbi kikopását is feltételezi. Kniezsa álláspontja elfogadottabb, amikor is azt írja az erdélyi helynévanyagot feldolgozó Kelet-Magyarország helynevei c. 1943–44. évi munkájában: „A puszta személynévből származó helynevek tehát területünkön legkésőbb a XIII. sz. közepéig keletkeztek”.

De ha Kristó véleményét el is fogadjuk, Kisinyov esetén az első adat ennél is későbbi, XV. sz.-i: így ha igaz, hogy ez első 1436-os említés még nem településre vonatkozik, akkor már eleve fel sem vethetők azok a kérdések, amelyeket – helyesen – megcáfolsz.