Ha a katolikus egyházi karriert a latin tudáshoz kötnék, akkor azonnal javulna a helyzet. Ennek feltétele pedig az lehet, hogy az egyházon belül a latin legyen a kommunikáció nyelve. Akár a nemzeti egyházon belül is. Mármint akkor, ha ez egyáltalán fontos. Szerintem azért az. Még a jobb református oktatás is tanította mind a három "klasszikus" nyelvet, és még az intellektuálisabb egyszerű vidéki tiszteletesek is ismerték azokat. Ezek nélkül a kereszténység gyökerei nem ismerhetők meg. De szerintem a rabbiképzőkben sem sokkal jobb a helyzet.

Most értettem meg a "jó pap holtig tanul" mondást. A szemináriumokat el kell húzni sokáig:-)

Az idősebb plébánosunk jól tudott latinul, bár ő még doktorált is teológiából, szóval elég jártas volt a téren. Aki viszont nem "tudós" pap szeretne lenni, hanem csak egyszerű "mezei" plébános, annak elég lenne egy alapszintű latin tudás.

@tdk.112: Nekem egy görög–latin szakos nyelvész mesélte, hogy latintudással viszont két-három hónap alatt meg lehet tanulni olaszul és spanyolul (alaktanilag a spanyol közelebb áll a latinhoz).

Egy olasznak nagyságrenddel könnyebb megtanulni latinul, mint egy magyar anyanyelvűnek.

Egykori plébánosunk is, bár tanult Rómában nem volt olyan jártas ő sem már a latinban

Hát szerintem az idézett mondat inkább: "Kérlek, helyezd be a kártyát, hogy megismerd a végrehajtható számlaműveletet." A scidula inkább schedula, a queso meg quaeso (=quaero). Ebből származik a spanyol querer ('akar'), quiero ige.