nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Buddhistavallású kollektívemlékezet
és a jóhírnév

Zöldhullámot kaptak tőlünk a nem a helyesírásnak megfelelően írt szerkezetek.

Fejes László | 2014. május 28.
|  

Zoltán nevű olvasónk helyesírás ügyében kér tőlünk tanácsot – utólag:

Egy dolgozatban, tudatosan egybeírtam a „buddhistavallású” és a „kollektívemlékezet” szavakat. Helyesen, vagy helytelenül?

Nos, nem tudjuk, hogy Zoltán miért írja egybe a magyar nyelvtan szerint inkább szószerkezetnek minősíthető a buddhista vallású, illetve kollektív emlékezet szókapcsolatokat – mi ennek nem lájuk okát. Egyértelműen támogatnánk azonban az egybeírást, A rend kedvéért azért megjegyezzük, hogy a buddhista( )vallású szerkezet mindenképpen tautologikusnak tűnik, hiszen a buddhista eleve csak a vallásra vonatkozhat. Érdemes mindig az egyszerűbb megoldást választani! ha a buddhistavallású és a buddhista vallású, illetve a kollektívemlékezet és a kollektív emlékezet között jelentéskülönbséget vélnénk felfedezni, méghozzá abban az értelemben, hogy az egybeírt alakok pontos jelentése nem található ki a részei alapján (ahogy például a zöldhullám ’jelzőlámpák összehangolt működése a folyamatos haladás érdekében’ és a zöld hullám között érezhető a különbség). Igaz, mi nem vagyunk szakemberek, nem tudhatjuk, hogy a szakértők éreznek-e valamiféle különbséget – ebben az esetben indokolt lehet az egybeírás akkori is, ha a helyesírásnak nem felel meg.

Zöld hullám
Zöld hullám
(Forrás: Wikimedia Commons / Steve Jurvetson / CC BY 2.0)

Mi több, azt is el tudjuk képzelni, hogy bizonyos esetekben akkor is egy fogalomnak, és ennél fogva egy szónak érzünk egy (korábbi) szószerkezetet, ha a jelentése nem változik. Az érzést az válthatja ki, hoyg a szerkezet hangsúlyozása változik meg, és a korábbi jelzett szó hangsúlytalanná válik. Szerzőink például az elöl képzett, hátul képzett (magánhangzó) szerkezeteket gyakran írják egybe: elölképzett, hátulképzett – a szerkesztők pedig ezt nem javítják, mert bár a helyesírás szabályainak nem felelnek meg, tökéletesen érthető, miért érzik ezeket a szakemberek egy fogalomnak.

Hasonló esettel kapcsolatban kérdez egy névtelenségét megőrző olvasónk:

Késhegyre menő vitát folytattam egy blogon arról, hogy melyik írásmód a helyes a „jó hírnév”, vagy pedig a szerintem helytelen „jóhírnév”? Én vitapartneremet képtelen voltam meggyőzni, ami sokkalta kevésbé zavart, mint az, hogy az eredetileg helyesen írt címét a posztnak átírták. Öl az ideg, nekem egyetlen anyanyelvem van, károsítják elegen, nem kéne az internet segítségével tovább rongálni. A véleményét kérem, kinek van igaza?

Mindenekelőtt arra figyelmeztetnénk olvasónkat, hogy helyesírási kérdések miatt nem érdemes az idegeit őrölni. Ebben az esetben, úgy tűnik, olvasónknak igaza van. Azzal tudjuk vigasztalni, hogy nekünk korábban nem kisebb tekintéllyel, mint az alkotmánybírósággal kellett vitába szállnunk egy nagyon hasonló esetben, a jó erkölcs (szerintük: jóerkölcs) írásmódjával kapcsolatban. Azonban ott is csak azt tudtuk megállapítani, hogy az alkotmánybíróság által javasolt írásmód a magyar helyesírás szabályozásának nem felel meg – ettől még önmagában nem hibáztatható. (Tudomásunk szerint az alkotmánybíróság megállapításainkra azóta sem reagált.)

Névtelenségbe burkolózó olvasónknak is csak azt mondhatjuk, hiába van igaza a helyesírás jelenlegi álláspontja tekintetében, ez a győzelme nagyon törékeny. Hiszen elég lenne, ha a helyesírás szabályozói elfogadnák, hogy van olyan, hogy jóhírnév (ami nem feltétlenül azonos a jó hírnévvel), és felvennék valamelyik helyesírási szótárba, és máris nem lehetne igaza. Márpedig ha a jókedv írható egybe (a szabályzat szótári részében található példák szerint: széles jókedvében, de nagyon jó kedve kerekedett – el lehet gondolkodni a különbségen), akkor ezt a jóhírnévtől miért kellene megtagadni? Higgye el, kedves olvasónk, a helyesírás csak egy ostoba álintellektuális játék, nem szabad komolyan venni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Grant kapitány 2014. május 28. 22:24

@Fejes László (nyest.hu): "elég lenne, ha a helyesírás szabályozói elfogadnák, hogy van olyan, hogy jóhírnév (ami nem feltétlenül azonos a jó hírnévvel), és felvennék valamelyik helyesírási szótárba, és máris nem lehetne igaza. Márpedig ha a jókedv írható egybe (a szabályzat szótári részében található példák szerint: széles jókedvében, de nagyon jó kedve kerekedett – el lehet gondolkodni a különbségen), akkor ezt a jóhírnévtől miért kellene megtagadni?"

A "hírnév" összetett szó, a kedv nem az. Összetett szóval jelző nem írható egybe. A "jókedv" írásmódja azért kivételes, mert a hagyomány elvén alapul ("meggyökeresedett szokást megtartva" bizonyos esetekben a jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírjuk.)

@Fejes László (nyest.hu): "Higgye el, kedves olvasónk, a helyesírás csak egy ostoba álintellektuális játék, nem szabad komolyan venni."

Ez egy óriási baromság. Komplett idióta, aki elhiszi, és mindenki csak magát okolhatja azért, ha mások tapló bunkónak tartják a gyatra helyesírása miatt. Többek között azért van az általános iskola, hogy mindenki megtanuljon írni, méghozzá helyesen írni. Természetesen nem a nüansznyi különbségekről van szó, hanem az alapvető szabályokról.

Ezeknek a be nem tartása ugyanis embertársaink intellektuális erőfeszítéseinek semmibe vételével, a kommunikáció hatékonyságához fűződő alapvető elvárásaik magasról történő leszarásával egyenértékű, hiszen a kulturált, értelmes embereknek szánt írott üzenetek potenciális olvasóinak nehezíti meg a dolgát az, aki nagyobb helyesírási hibákat hagy az általa írt szövegekben.

1 Sigmoid 2014. május 28. 18:42

A jóhírnév és a jóerkölcs jogi fogalmak, amelyeknek pontos határvonalait a bírói gyakorlat jelöli ki.

A jó hírnév és a jó erkölcs szubjektív fogalmak. Pl. a házasság előtti szex egyesek szerint sérti a jó erkölcsöt, mások szerint nem - azonban a jóerkölcsöt (példa: "jóerkölcsbe ütköző szerződés") sose sérti.

Információ
X