nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„Brüsszelben a leggyakoribb név, amit a gyerekeknek adnak a Mohamed”
-fl- | 2015. szeptember 2.
|  
A Nagymecset Brüsszelben
A Nagymecset Brüsszelben
(Forrás: Wikimedia Commons / Demeester / CC BY-SA 3.0)
Európa most békés, mint a galamb, de elfelejtette a másik utat. A nyitottság, a tolerancia, az emberi jogok nevében eladjuk a házainkat, eladjuk az országunkat, eladjuk a kultúránkat és eladjuk az identitásunkat. Nagyon sokan figyelmeztetik Európát, de nem akarja meghallani. Amikor majd megérti, késő lesz. És ez nagyon hamar elkövetkezik. Európa fővárosában, Brüsszelben a leggyakoribb név, amit a gyerekeknek adnak[,] a Mohamed. Brüsszel 40 százaléka muzulmán.

Ezt a Napi Gazdaság Online oldalain írta még májusban Henri Boulard  – , az oldal a Napi Gazdaság átnevezésével a Magyar Idők oldalára irányít át, de a Google megőrizte az eredeti cikket is. Korábban foglalkoztunk a magyar és a finn névdivattal is, így felkeltette érdeklődésünket a Mohamed névre vonatkozó állítás.

Annak könnyű utánajárni, hogy a hír igaz, de legalábbis számos hír van erről, cáfolatára pedig nem sikerült rábukkannunk. Izgalmas kérdés azonban az, hogy mit is jelent ez. Korábban már írtunk arról is, hogy Szlovákiában a tíz leggyakoribb családnév közül a legtöbb magyar (Horváth, Varga, Tóth, Nagy, Szabó, Molnár vagy Balog), pedig Szlovákiában a magyarok aránya a 10%-ot sem éri el. A jelenség magyarázata főként az, hogy a szlovákoknál többféle vezetéknév van, illetve azok egyenletesebben oszlanak el. Kisebb szerepet játszik az, hogy a szlovákok között is vannak olyanok,a kik magyar eredetű nevet viselnek.

A Mohamed név brüsszeli népszerűségéhez sem csupán az járul hozzá, hogy jelentős számú a muszlim bevándorló, hanem az, hogy névadási szokásaik is jelentősen különböznek az őslakosokétól vagy az Európa más részeiről odaköltözőkétől. A muszlimoknál elterjedt szokás, hogy minden elsőszülött fiúgyermek a Mohamed nevet (ill. annak valamelyik változatát: Mahamed, Mohammad, Muhammad, Muhammed, Mohammed, Mohamad and Muhammad, Muhammed, Muhamed, Muhammed, Muhamed, Muhammet, Muhamet stb.) kapja – kis túlzással azt állíthatjuk, hogy minden muszlim család elsőszülött fiúgyermeke Mohamed lesz.

Nyilvánvaló, hogy a brüsszeli lakosság fennmaradó részének nincs ilyen domináns névadási szokása, sőt egyes forrásokból az is kiderül, hogy divatja van az új, „különleges” (eddig nem használt) neveknek. Nyilván az új neveknek esélyük sincs arra, hogy bekerüljenek az újak közé, ellenben nem csak ahhoz járulnak hozzá, hogy a lista élére a Mohamed kerüljön, hanem ahhoz is, hogy a lista tetejére több, elsősorban a muszlim közösségben használt név kerüljön. Összességében tehát annak, hogy hány muszlim név található a lista élén, nincs jelentősége – valamit legfeljebb az mutatna, hogy milyen a muszlim és nem muszlim nevek aránya. Ha azonban objektív adatokra van szükségünk, akkor egyszerűen azt kell vizsgálni, milyen a különböző világnézetű családokba született gyerekek aránya. A nevek vizsgálata csak az adatok torzítására jó.

Ha már ennél a kérdésnél jártunk, utánajártunk, igaz-e a cikknek az az állítása, hogy Brüsszel lakosságának 40%-a muszlim. A Wikipédia vonatkozó szócikke szerint nem: a brüsszeli muszlimok aránya 25% (a francia változat szerint 22%). Ez is igen magasnak tűnik – elképzelhető, hogy a 40% a muszlimok aránya a magukat vallásosnak mondó brüsszeliek között. De erősen árnyalja a képet, hogy Belgium teljes területét nézve 6% a muszlimok aránya: vidéken kb. 4%. Ez pedig azt mutatja, hogy a brüsszeli adat kiemelése mindenképpen torz képet fest az európai muszlimok arányáról, és csakis arra jó, hogy a muszlimokat jelentősebb – és egyben veszélyesebb – tényezőnek tüntesse fel, mint amilyenek – akárcsak a Mohamed név népszerűségére való hivatkozás.

Az igazi probléma ezzel persze az, hogy ezek után azt sem akaródzik elhinni a cikkírónak, amiben egyébként esetleg igaza is van.

Konteó Titkos víziók vagy vizionált titkok?
Összeesküvés-elméletek az interneten

Hogyan lehetséges az, hogy a mindenki számára elérhető online források korában is töretlenül jelennek meg és rohamosan terjednek különböző tévhitek, és mindig van rájuk kereslet? Erre a kérdésre a mai napig számos kutató keresi a választ. Annyi bizonyos, hogy az egyre táguló online nyilvánosságban az álhírek forrásai is rohamosan gyarapodnak.

A kutyát nem érdekel Amikor az értelem legyőzi a nyelvtant

Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.

Álhírek felsimerése nyelvi modellek segítségével

Az álhírek komoly társadalmi problémákat generálnak, a terjedésük által okozott kár pedig akár emberéletekbe is kerülhet...

Open it A nyitás tárgya

Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből adódik a hirdető angol szövegében a hiba.

Add a hangod: olvass fel ebben az izgalmas kutatás-fejlesztési projektben!

Segíts nekünk egy olyan eszközt fejleszteni, ami mesterséges intelligencia segítségével segíti a kis közösségi rádiókat a keresőkben történő megjelenésben!

1955. 04. 05. ‒ 2022. 07. 31 Elhunyt Nagy Emília

Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.

Szamojéd erkölcsök a magyar ugaron

Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?

Eszperantó – a bűnözők nyelve?

1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!

Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja

Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.

Amit ma elvárnál, holnapra teljesül!

Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.

Megkezdte munkáját a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa

Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.

Én lenni magyar honfoglaló Idegenek az ősmagyar éjszakában

A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?

Az ugor lovakrul

Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.

Spektrumon innen és túl MOZAIK podcast az autizmusról

Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.

Társadalmi nemek őseink korában A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő

Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?

Elhunyt Kemény Gábor

Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.

A kincs, ami van A cár és a sírrablók

35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.

Hiánypótló online konferencia a digitális tanulásról

A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.

Horvát István csalafintaságai 4. Jáfet, Magóg és magyarok mindenhol

Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.

Felhívás PeLiKon 2020 oktatásnyelvészeti konferenciája

Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.

Eszközök és lehetőségek a digitális és a hagyományos nyelvtanórán

Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.

Indulj el egy úton, én is egy másikon Árpád-házi kéktúra Afganisztánból Baskortosztánba

Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?

Mi az a kétnyelvűség, és miért érdekes nekünk?

Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?

Digitális tananyagfejlesztés és értékelés: tanfolyamok tanároknak

Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.

Horvát István csalafintaságai 3. Szótekerészeti agybukfenc

Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.

Iskolai erőszak: kiderült, gyakorlatilag egy fillért sem költött a kormány prevencióra

Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.

Sportos rítusaink

Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?

Mi a baj Trianonnal?

Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.

Százasak vagyunk?

Nem érdemes azon keseregni, hogy elvesztettünk valamit, ami sosem volt a miénk. Pláne, ha eközben elfelejtjük siratni azt, aminek a lehetőségét eljátszottuk.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X