-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Nyelv és Tudomány igyekszik figyelemmel követni a magyar blogszféra nyelvvel kapcsolatos szereplőit. Most egy régi adósságunkat törlesztjük.
A Laudator temporis acti című blog a latin nyelvvel, annak oktatásával, történetével, mai helyzetével, latin nyelvű kiadványokkal foglalkozik. Magunk is csodálkozunk, hogy eddig csupán egyszer hivatkoztunk rá.
Most azért került ismét a a látókörünkbe, mert egy kitűnő írást közölt egy 16. századi nyelvkönyvről. A tankönyvet a debreceni református kollégium diákjainak szánták, és az ő mindennapi életükre jellemző párbeszédeket is találhatunk benne, így a kötet fontos kultúrtörténeti forrás is. Az írásból megtudhatjuk, hogy a debreceni diákok között voltak besúgók, akik feljelentették magyarul megszólaló diáktársaikat – a kolégiumban ugyanis latinul kellett beszélni. Olvashatunk egy másik párbeszédet is, melyben két diák azon aggodalmaskodik, hogy egy tanáruk meglátta őket, amint tanulás helyett golyózással töltötték az időt. Az idézett szövegeknek nem csupán latin, hanem magyar változata is jó szórakozást nyújt az olvasónak.
A blog korábbi posztjai között mindenképpen figyelemre méltó a Trianonról, a Micimackóról vagy a kutyaszarról szóló, de nem maradhatnak említetlenül a Schmitt Pálhoz kapcsolódó posztok sem. A blog időnként a görög filológia kérdéseire is kitér.