-
Földönkívüli: @Loddi: Nem hinném, hogy a nyelv figyelembe venné az olyan különbségeket, mint az ugatás m...2012. 05. 23, 12:48 Finnugor kutyafajták
-
Loddi: @Földönkívüli: A hangutánzás meglehetősen bonyolult dolog, gyakran elhomályosul az ilyen e...2012. 05. 23, 12:17 Finnugor kutyafajták
-
szigetva: @scasc: „Külön vicces, hogy míg a fizikában a quantum valami irdatlan apróság, addig a "qu...2012. 05. 23, 11:51 A lírai én a mi olvasatunkban
-
Fejes László (nyest.hu): @scasc: Nos, sajnálom, de én a hozzászólásból nehezen olvasom ki azt, hogy „nahát, az MTI ...2012. 05. 23, 11:41 Francia a franciának örül?
-
scasc: @scasc: Egyébként ajánlom ezt is a figyelmedbe: www.synonyms.net/gsynonym/Rohscheiben%20%2...2012. 05. 23, 11:22 Francia a franciának örül?
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
„Most egy apró szúrást fog érezni” – halljuk gyakran doktorok szájából. És – legalábbis a Jénai Egyetem kutatói ezt állítják – már érezzük is a szúrást, mielőtt a tű voltaképpen „akcióba lendül”. Vagyis pusztán a szavak hatására aktiválódik agyunkban a fájdalomérzetért felelős terület.
Kínzó, fájdalmas, gyötrő: a kutatók szerint már e szavak hallatán is aktivizálódik agyunkban a fájdalomérzetért felelős területet. Tehát ha meghalljuk ezeket a kifejezéseket, éppen az agyunknak az a része lép működésbe, ami akkor lépne, ha valóban átélnénk ezeket a kellemetlen érzéseket – olvasható a Science Daily cikkében a Jénai Egyetem pszichológusainak megfigyelése.
A jelenség vizsgálatakor a kutatók a fájdalmat kifejező szavak közé szándékosan kevertek más, negatív érzéseket keltő szavakat is, mint például „rémisztő”, „iszonyatos” vagy „gusztustalan”. A kísérleti alanyoknak két feladatot kellett teljesíteniük, miközben agytevékenységüket figyelték: először a szavaknak megfelelő helyzeteket kellett elképzelniük, másodszor pedig olvashatták is a szavakat. A kutatók azt találták, hogy a fájdalomra vonatkozó kifejezések világosan észlelhető agytevékenységet indítottak el, míg a többi negatív szó – vagy akár a pozitív töltetű kifejezések – semmilyen hasonló reakciót nem váltottak ki.
Ez alapján egyértelműnek látszik: a szavak önmagában képesek fizikai fájdalmat okozni.
S mire használható ez az eredmény? Például felülírhatja azt a pszichológiai alapvetést, hogy a probléma és a fájdalmak átbeszélése gyógyírként hat a sebekre. Ma sok pszichoterapeuta beszélteti betegét az átélt traumákról – holott valójában lehet, hogy ezzel éppen a kívánt eredmény ellenkezőjét idézi elő.

