fürd-ik,-et

-

für-k-eisz würi őr-k-öd-, virr-aszt

für-g-e fürj

-

ettől függetlenül a hely kaphatta a nevét az ott levő fürjekről. Balatonnál több hely is kaphatta volna ezt a nevet, de van még? jellegzetesebbnek tűnik Kővárfüred (Garbonác, Kohlen-) és Mátrafüred (volt másik neve is?) névadása

@mondoga: valóban félreértettem, kösz.

A cikkből: „...a füred szónak ugyanis nincs köze a fürdéshez – a szó a fürjjel függ össze, eredetileg ’fürjes hely’-et jelent.” Na, ez már tényleg parasztvakítás. A magyar nyelvhasználók azonban – a néhány tucat FN (finnugor) nyelvészt kivéve – Füredet semmi esetre nem tartják a FÜRJ rokonszavának. Ki van zárva, hogy megfordulna ilyesmi a fejükben. Tehát a finnugor nyelvészetért fizetést kapó nyelvész olyasmit erőltet belénk, amiről egyikük (valszeg csak egy volt az, aki ezt a fürjes dolgot kitalálta) ébren álmodott. A többi nyelvész meg azóta is szótfogad neki. (Vagy röptében kereshet más foglalkozást.)

Álmodni egészséges dolog, még akkor is, ha zavarosat álmodunk. Tehát nem kell gyógyulást keresniük azoknak sem, akiket álmukban is az foglalkoztatott, hogy mi kezdődhet még FÜR-rel? Hát a FÜRJ. Akkor biztos voltak ott fürjek is. Máshol is voltak persze, le egészen a Közel-Keletig, de a Balaton mellett SZLÁV-ok is voltak. (A héber szláv = fürj: fürge és kövérkés.) A tizen-millió magyar meg úgy született, hogy a Füred, az nekik a pörög-forog rokonszava. Mert az összes madár, de nagyon sok emlős is forog a porban, ha tisztálkodni akar... na, ugye hogy fürj? Még a városlakó is emlékezhet a tyúkok, libák fürdőzésére, amikor hemperegnek a porban – hát csak leutaznak néha vidékre azok is! Habár az öröklött ismeretanyag anélkül sem képes pár évtized alatt elhalványulni. Tehát tízenhat millió magyar áll szemben pár tucat finnugor nyelvésszel. Mert rajtuk kívül mindenki tudja, hogy a Füred, az FÜRÖDE.

A finn gyöknyelv megint csak a pörgésig tud visszaigazolni minket: püörie = sürög-forog-pörög. A finn P meg azért változott F-re, mert a finnben nincs F. Logikus, nem?

Az északi rokonnyelvünket (az meg mi is?) már megvizsgáltuk, nézzük, mi van a délvidéken? A héber pérád = leválasztotta (pl. madár a tetveket), prédá = elválás, PARÁD = elvált tőle. Mivel kezdőhangként a héberben sincs F, délen is ugyanazt találtuk, amit északon. Csak itt mindjárt bejön nekünk a PARÁD értelme is. A fürdő (P/F-RD) további magyar rokonszavai: préda, purdé, fárad, ferde, perdül-fordul, furdal.

@chvik: A "Fürjed > Füred fejlődésre" nem valószínű, hogy lenne példa, de ilyen "fejlődés" nem is került szóba. Valamit félreérthettél.

A feltételezés szerint a madárnév régi alakjából keletkezett a helynév, ami azt jelenti, hogy nem is kellett léteznie Fürjed alaknak.

"A Balatonfüred-fürdő, illetve a Káptalanfüred-fürdő formákkal kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy tévedés őket tautologikusnak (önismétlőnek) gondolni, a füred szónak ugyanis nincs köze a fürdéshez..."

Ez így, ebben a formában - "nincs köze a fürdéshez" - sántít.

"A Füred helynév a fürj madárnévnek a régi, népnyelvi für ~ fűr változatából alakult -d helynévképzővel (vö. VIRÁGH 1931: 38, TESz.,

FNESz. Balatonfüred, KÁLMÁN 1989: 143, SZARVAS 1892: 450 – 1, EWUng.).

Mivel Füred településen később fürdőtelep alakult, e helynevet a nyelvérzék a fürdő szó családjába vonta át, és ’fürdő, üdülőhely’ értelemmel ruházta fel (vö. FNESz.Balatonfüred). KÁLMÁN BÉLA véleménye szerint Balatonfüred már a 18. század végén fürdőhely lett, s „a Füred helynevet ’fürdőhely’-nek értelmezték hivatalos köreink és így az újonnan alakult fürdőhelyek egy részét Fürednek nevezték el, mint Tátrafüred, Mátrafüred, Lillafüred” (1989: 143).

Azt, hogy a hivatalos helységnévadás során a fürdőhellyel rendelkezést új névadási motívumnak tekintették, MEZŐ ANDRÁS is bizonyítja, például a magyarosítással kapcsolatban (Gibina > Mura-Füred, Garbonácz > Füred, 1982: 104, vö. még FNESz.

Mátrafüred, Tátrafüred). "

Innen: mnytud.arts.unideb.hu/doktorik/kovacse_phd.pdf

Nem a cikk által tárgyalt szemantikus kérdéshez tartozik, de nem értem <Fűzfő-fürdő> írásmódot. Az AkH.-ból az következne (l. az alábbi kivonatokat), hogy ezt egybe kell írni: <Fűzfőfürdő>, mert a helységrészneveket ugyanúgy egybe kell írni, mint a helységneveket. Az előtalált képeslapok régies helyesírást képviselnek, ez változás nélkül nem vehető át a jelenkorban.

Kötőjel akkor lenne alkalmazható, ha a <Fürdő> önálló tulajdonnév lenne. pusztán ez lenne a helységrésznév neve, ekkor a <Fűzfő-Fürdő> alakkal lehetne jelezni, hogy ez a <Fürdő> helynév <Fűzfő> részét képezi. De ekkor a <Fűzfő>-t nagy kezdőbetűvel kell írni. Ráadásul ez nem <Fűzfő> részét képezné, hanem <Balatonfűzfő>-ét.

A kis kezdőbetűs és kötőjeles <Füzfő-fürdő> tartalmilag a <Sáros-patak> megfelelője, akkor lehetne alkalmazható, ha arrafelé a <fürdő> ’tópart’ értelmű földrajzi köznév lenne. És ekkor sem lakott területet jelentene, hanem egy geográfiai megnevezés lenne.

-----

Még azt tenném hozzá a kérdéshez, hogy nem tudom, a Földrajzinév-bizottság aktuális státusza milyen, de a megrendszabályozása előtt a képviselő-testületek nem dönthettek ilyen kérdésekben a megkérdezésük nélkül. Ez kontrollt jelentett a kevéssé megalapozott helyi elképzelésekkel szemben.

-----

173. „…Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését, mert a formailag hasonló (sőt azonos), de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név), de: Hűvösvölgy (városrésznév); Ferenc-hegy (domborzati név), de: Ferenc körút (utcanév); Sáros-patak (víznév), de: Sárospatak (helységnév); stb.”

177. „…Hasonlóképpen járunk el [azaz az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze] olyankor is, amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. Érd-Ófalu, Győr-Ménfőcsanak stb.

A Fürjed > Füred fejlődésre van egyébként adat, vagy ez csak hipotézis?