Abban egyetértenek a nyelvészek, hogy az egymáshoz hasonló nyelvek később különültek el egymástól, mint a nagyon eltérő nyelvek. Nagy vonalakban ezen elképzelés alapján állapítják meg a nyelvek rokonságát és a különböző nyelvcsaládokat. Így sikerült többé-kevésbé rekonstruálni egy indoeurópai alapnyelvet is (angolul: Proto-Indo-European, PIE), mely az összes indoeurópai nyelvek – a bengálitól az örményen és az oroszon át az angolig – az őse lehetett vagy 6000 évvel ezelőtt.

Régészeti és genetikai kutatásokból azt is tudjuk, hogy a ma élő összes ember néhány Afrikában élő ősünktől származik. Két nagyszerű könyv azt tárgyalja, vajon létezett-e valamikor egyetlenegy ősi nyelv, és megtudhatunk-e bármit is egy ilyen esetleges ősi nyelvről a ma létező nyelvek – azoknak különbségei és hasonlóságai – alapján. Merritt Ruhlen The Origin of Language (2006) című könyve az ősnyelv megfejthetősége mellett foglal állást, John McWhorter a The Power of Babel-ben (2002) pedig azt fejtegeti, hogy mára a nyelvek már túlságosan eltávolodtak egymástól ahhoz, hogy bármi biztosat is leszögezhessünk egy közös ősnyelvről – a két könyvet a Buenos Aires Herald összegzi.

Bábel tornya, Lucas van Valckenborch, 1594 (Forrás: wikimedia commons)

A Ruhlennel egyetértők példákat keresnek és „találnak” arra, hogy a jelenleg különböző nyelvcsaládokba sorolt nyelvek között is találni ősinek tűnő hasonlóságokat. Ilyen lehetne például az indoeurópai alapnyelv “men” szava (gondolkodni), amelyhez hasonló a latinban a “mens” (elme), a héberben a “manah” (számolni), a baszkban a “munak” (okosság), a burmaiban a “man” (megnevezve lenni), a kecsuában a “muna” (kívánni), a teluguban pedig a “manavi” (ima), stb.

A McWhorter véleményében osztozó nyelvészek sem zárják ki egy egykori közös ősi nyelv létét, viszont szerintük a fentihez hasonló listákat az emberi nyelv limitált hangkészlete és a véletlen önmagától is produkálhat – mely állítást statisztikai eszközökkel is igyekeznek bizonyítani. Egy közös ősből kiinduló két nyelv már ezer év alatt annyira el tud távolodni egymástól, hogy kölcsönösen érthetetlenné válnak. Már az is csoda, hogy az indoeurópai alapnyelv sok szavát 6000 év távolságából is viszonylagos bizonyossággal sikerült megállapítani. Szerintük nincs esély rá a jelenlegi ismereteink alapján, hogy ennél távolabb utazzunk az emberiség nyelvészeti múltjába.

A vita közel sem zárult le. Annyit azonban még hozzátehetünk megjegyzésként, hogy a jelenlegi etimológiai szótárak a szavak eredetét általában csak a latin, ógörög, szanszkrit vagy perzsa nyelvekig vezetik vissza. Pedig sok esetben egyetértés van a nyelvészek között, hogy számos szó eredetét egészen az indoeurópai alapnyelv szókincsvilágáig meg lehet állapítani. Így például az angol „foot” (láb) szóhoz nemcsak a proto-germán „fot” eredetet, hanem az ősi indoeurópai „pod” alapszót is fel lehetne tűntetni. Az érdeklődők számára ez az információ elérhető az www.etymonline.com oldalán.