A rendszerváltás előtt egyszerű volt a kerületek elnevezése: ezeknek a közigazgatási egységeknek egyszerűen csak száma volt, legalábbis hivatalos szinten. Az ember bement például a XI. Kerületi Tanácsba, ha ügyeket akart intézni. Természetesen a kerületek számozása praktikus okokból most is megvan, ám a fővárosi kerületi képviselő-testületek által meghatározott nevek hangzatosabbakká váltak, újra hivatalos szintre emelkedtek a hagyományos kerületnevek. Vajon az egyik városrésze nevét veszi fel az kerület? Vagy többét? Egy régi vagy esetleg egy egészen új nevet használ? Cikksorozatunkban a kerületek és az azokat vezető önkormányzatok nevét vizsgáljuk.

Szám

A Margitsziget 2013. július 20-ig a XIII. kerület része volt, azóta a 2013. évi CXXVIII. törvény értelmében közvetlenül fővárosi igazgatás alatt áll.

Ha végignézzük a kerületi önkormányzatok hivatalos neveit, azt látjuk, hogy csupán a II., a XIII. és a XVI. kerületi vezetés nem élt a névválasztás lehetőségével. Ők megmaradtak az egyszerű számozásnál. A II. kerület esetében nincs is mit csodálkoznunk. A hatalmas kiterjedésű, a Dunától a solymári városhatárig húzódó, igen sokarcú területen 33 városrész osztozik. Nehéz lett volna egységes nevet találni egy ilyen változatos közigazgatási egységnek. A XIII. kerületben sem akartak egyik városrésznek sem kedvezni, így az Angyalföld, Népsziget, Újlipótváros, Vizafogó városrésznevek közül egyik sem került be a névbe. A XVI. kerület esetében sem lett volna könnyű a választás. Az öt városrész – Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom – túl sok ahhoz, hogy egy névben szerepeljen, viszont egyik sem emelhető ki, mint legfontosabb városrész. De hogy hívják a többi kerületet?

Ünnepség a II. Kerületi Tanács előtt 1956-ban (ma II. Kerületi Önkormányzat)
(Forrás: Fortepan / Lencse Zoltán)

Egységes koncepció

Könnyű volt a dolga azoknak a kerületeknek, amelyek csak egyetlen városrészből állnak (VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros), illetve azoknak, amelyek a fővároshoz való csatlakozás előtt egyetlen települést alkottak (X. Kőbánya, XIX. Kispest, XX. Pesterzsébet, XXI. Csepel, XXIII. Soroksár).

A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a Zugló név a szuglyó, szugoly ’sarok, szöglet, zug’ szóval van összefüggésben. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára a zug ~ szug szóról azt írja, hogy a szóeleji zöngésülés viszonylag későn történt. Mindenesetre a Szugló utca neve még ma is sz-szel kezdődik.

Zugló esetében a kerület neve már a két világháború között kialakult. A mai XIV. kerületben 1873-tól 1930-as évekig a mai Kiszugló és Nagyzugló városrészeket Kis-Szugló és Nagy-Szugló néven ismerték, és a Terézvároshoz tartoztak. Az 1930. évi XVIII. törvénycikk úgy rendelkezett, hogy a korábbi kerületi struktúrát át kell alakítani, a külső részekből új kerületeket kell létrehozni. Ekkor született a korábbi kerületek szétvágásával a budai oldalon a XI. és a XII. kerület, a pesti oldalon pedig a XIII. és a XIV. kerület. Kis-Szugló és Nagy-Szugló néhány más, kisebb városrésszel egyetemben Zugló néven a XIV. kerület lett, mely ma is a Zugló nevet használja.

Esküvő a XIV. Kerületi Tanácsnál 1972-ben (ma Zugló Önkormányzata)
(Forrás: Fortepan / Gárdos György)

Egység és szétdarabolás

Ott sem volt nehéz a névválasztás, ahol a kerületnek, bár több kisebb városrészre oszlik, van egy hagyományos, bevett neve. Erre a legjobb példa a Ferencváros (IX. kerület), amely Pest déli külvárosaként 1792. december 4-én kapta nevét, I. Ferenc király trónra lépésekor. A városrészt 2012-ben három részre tagolták: Belső-Ferencváros, Középső-Ferencváros és Külső-Ferencváros lett belőle. A kerület egésze azonban megtartotta a történelmi Ferencváros nevet. Meg kell említenünk, hogy a Széchenyi István valamikor lóversenypályájára épült Mária Valéria-telep helyén álló József Attila-lakótelep is a kerület része, de ez nem befolyásolta az elnevezést – sem régen, sem ma.

Ferencvárosi pályaudvar a Középső- és Külső-Ferencváros határán
(Forrás: Wikimedia Commons / Joliet Jake)

Hasonló szétdarabolási folyamat zajlott le a szomszédos VIII. kerületben, mely a Józsefváros nevet viseli, 1777 óta. Itt azonban a mindenki által használt Józsefváros név már nem jelenik meg az újonnan létrehozott kisebb városrészekben, kizárólag az önkormányzat nevében. Az új városrészek a negyed utótagot kapták (például Corvin negyed, Magdolna negyed), és annak ellenére, hogy a településrészek nevét egybe szoktuk írni, általában külön vagy kötőjellel írják a nevüket.

Ami összeköt

A kerületek jelentős része azonban több, nagyjából azonos rangú városrészből áll. Ilyenkor már nehezebb meghatározni, mi is legyen a közigazgatási egység neve. A XVIII. kerület esetében két hajdani település egyesült egy kerületté 1950-ben. Az egyik a Grassalkovich Antal majorságából, Pusztaszentlőrincből kifejlődött település volt, mely nevét az ott emelt a Szent Lőrinc tiszteletére felszentelt kápolna után kapta. A település később önállósodott, és Pestszentlőrinc néven megyei várossá lett. A kerület másik fele a soroksári pusztán kialakult, Pestszentimre néven önállósuló községből alakult ki. Így ma a kerület neve Pestszentlőrinc-Pestszentimre. Ehhez hasonlóan, két történelmi városrész neve szerepel az V. kerület nevében is: ezt Belváros-Lipótvárosnak hívják, felsorolva az összes itt található városrészt.

Újpalota új korában (1974)
(Forrás: Fortepan / Wein Sarolta)

Hasonlóképpen jártak el a XV. kerület esetében is, ahol a három városrész – két régi település és egy, már a fővárosi igazgatás ideje alatt, zöldmezős beruházásként épült lakótelep – osztozik a területen. Rákospalota, Pestújhely, Újpalota mindegyike szerepel a kerület nevében is. A neveket itt nem kötőjellel kapcsolták össze, mint a fenti példákban, hanem egyszerűen vesszővel elválasztva felsorolták.

Arról, hogy milyen megoldások születnek akkor, ha ennél több városrész van a kerületben, amely versenghetne az egész nagy közigazgatási egység nevéért, cikksorozatunk következő részében szólunk.

Források

Ráday Mihály (szerk.) Budapesti utcanevek A–Z

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára