Közismert szimbólumokat bemutató sorozatunkban ugyan már végigvettük a Magyarországon jelenleg tiltott önkényuralmi jelképeket, de még hátra van egy sokszor tiltottnak vélt, de valójában szabadon használható szimbólum. Hogyan lett az árpádsávos zászlóból a radikális jobboldal kedvelt jelképe, és mi köze a magyar királyoknak a kommunistákhoz?

Árpád fejedelem szobra. Felismerte volna az uralkodó az árpádsávot?
(Forrás: Wikimedia Commons)

Vörös zászló leng

Az egyszínű vörös zászló napjainkban inkább a munkásmozgalom jelképe és a baloldalhoz kötődik – a két egymástól időben igen távoli zászlót az kapcsolja össze, hogy a vörös szín hagyományosan a hadi erőt jelképezi. A honfoglaló törzsek az uralkodó katonai erejére utaltak, míg a munkásmozgalom a népfelkelés, forradalom színeként használta a vöröset.

A honfoglaló magyarok használtak zászlókat, de ezekről korabeli képi ábrázolás nem maradt fenn; csak a leírásokra, illetve az évszázadokkal későbbi rekonstrukciókra támaszkodhatunk. Valószínűleg a különböző törzseknek különböző zászlóik voltak, de volt zászlója a törzsszövetségnek is. Ezek a lobogók egyszínűek voltak, ráadásul ekkoriban még a jelképeket sem a zászló szövetére festették, hanem a csúcsára tűzték.

A törzsszövetséget vezető Árpádok színe szinte biztosan a vörös volt. Ez a szín az uralkodást, a katonai erőt jelképezte. A későbbi, már képeken ábrázolt zászlókon is ez volt az alapszín, márpedig ezek a zászlók a honfoglaló Árpádok lobogójából alakultak ki. Kézai Simon 13. századi krónikás szintén azt jegyezte le, hogy a honfoglalók vörös zászlót használtak. A többi vezér lobogójáról sajnos semmilyen információ sem maradt fenn.

Munkácsy Mihály 1893-as festménye, a Honfoglalás
(Forrás: Wikimedia Commons)

A szövetség zászlajának csúcsát valamilyen állat, turul vagy csodaszarvas díszíthette. Ezt a kereszténységre tért Szent István lecserélte latin keresztre. III. Béla király a tizenkettedik században bizánci mintára bevezette a kettős keresztet, sőt ekkor már a zászló szövetére festették ezt a jelképet. Majd a hármas halom is megjelent – ez először egyszerűen a király földterületét jelezte, később a Golgotával azonosították. (Csak jóval később, a tizenhatodik században jelentek meg azok az értelmezések, melyek szerint a három halom konkrét hegységeket jelölt.) Hol vannak itt az árpádsávok?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Külföldi hatás

A vörös-fehér sávos zászló és a vörös-ezüst sávos címerpajzs a tizenharmadik században, III. Béla fia, I. Imre király uralkodása alatt jelent meg először. I. Imre király felesége Aragóniai Konstancia volt, II. Alfonz aragóniai király lánya. A történészek szerint valószínűleg a mai Spanyolország területén belül fekvő Aragóniai Királyság címeréből kerültek az uralkodó címerébe a sávok. Az aragóniai címeren függőleges, míg a lobogón a későbbi árpádsávokhoz hasonlóan vízszintes vörös és sárga (arany) sávok voltak.

Az aragóniai címer
(Forrás: Wikimedia Commons)

Imre címere a sávokon oroszlánokat is tartalmazott. Nem tudni, hogyan kerültek a címerre ezek a magyar kultúrkörre nem igazán jellemző állatok; még abban sem értenek egyet a kutatók, hogy keleti vagy nyugati hatásról beszélhetünk-e. Ekkoriban a nyugat-európai címertanban – így Aragóniában is – népszerűek voltak az oroszlánok, de van, aki szerint keleti eredetről lehetett szó, mint a jogaron látható oroszlánok esetében. Mindenesetre a furcsa oroszlánok egy nemzedék alatt eltűntek, a sávok viszont megmaradtak.

I. Imre király címere
(Forrás: Wikimedia Commons)

Innentől kezdve az uralkodók egyaránt használták a vörös alapon fehér kettős keresztes lobogót a zöld hármas halommal, valamint a vörös-fehér sávosat. A kettős kereszt a királyságra utalt, míg a sávos zászló az Árpád-házra. Az Árpád-ház kihalása után a csak leányágon Árpád-házi Károly Róbert király saját családja, az Anjouk kék alapon arany liliomos címerét és zászlaját egyesítette az árpádsávokkal, hogy ezzel is utaljon vegyesházi származására. A későbbi vegyesházi királyokra is jellemző volt az árpádsávok ilyen szerepeltetése. A sávok száma nem volt szigorúan rögzítve sem ekkor, sem korábban: hét, nyolc, kilenc sávos változatok egyaránt léteztek.

Károly Róbert ábrázolása a fia uralkodása idején született Képes Krónikában
(Forrás: Wikimedia Commons)

A mai magyar címer a kettős keresztes és a sávos címerek összetételével jött létre, a tizenötödik-tizenhatodik században. Az önálló sávos címer és zászló feledésbe merült, míg egy huszadik századi heraldikus elő nem kerítette...

Nyilas pártjelkép

A nyilas zászló eredetileg a német náci zászlóra hasonlított – de mint arról már korábban írtunk, a náci zászlót a Gömbös-kormány betiltotta, így a mozgalom vezetői más szimbólumokat kerestek. Széll Sándor címer- és zászlótannal foglalkozó szakember javasolta „az Árpádok korabeli hétsávos birodalmi lobogóját”, csúcsdíszén turullal. Mint az talán a fentebbiekből is kiderül, turul és sávok egyszerre valószínűleg nem fordultak elő a történelemben, hiszen mire a vörös-fehér sávok az Árpád-ház jelképévé váltak, a turult már kerülték az uralkodók, mert a kereszténység előtti időkre emlékeztetett.

Az árpádsávokat a nyilasok nem magukban használták, hanem az ekkor még nem tiltott zöld nyilaskereszttel együtt:

Nyilaskeresztes zászló
(Forrás: Wikimedia Commons)

A közelmúltban

A nyilasok után senki sem szeretett volna árpádsávos lobogóval masírozni, azonban a sávok mégiscsak előkerültek, ráadásul régebbi jelentéstartalmukkal – a Kádár-rendszerben szabványosították ugyanis az állami rendezvényeken használt történelmi zászlósort. Ezt a lobogókészletet eredetileg a felszabadulás negyvenedik évfordulójára állították össze! Azóta többször változott a zászlók száma és sorrendje, a rendszerváltás után például az 1956-os forradalmárok lyukas zászlaja is bekerült a sorba, több kommunista zászlót viszont eltávolítottak. Ebben a zászlósorban „az Árpád-házi királyok családi zászlaja” néven szerepel egy árpádsávos lobogó. Ez sokáig a történészeken kívül senkit sem érdekelt különösebben, míg a rendszerváltás után életre kelő neonáci skinhead-mozgalmak saját zászlajukra nem tűzték az árpádsávokat.

A nyilaskeresztet mint tiltott önkényuralmi jelképet nem lehetett rárakni a zászlóra, így maradtak az árpádsávok. A mérsékelt jobboldalon csak jóval később, a 2000-es évek közepén terjedt el az árpádsáv mint hazafias jelkép, mai fiatal kedvelői közül pedig valószínűleg sokan nem is tudnak arról, hogy a zászlót a bőrfejűek dobták be újra a köztudatba. Ők pedig nem azért kerítették elő, hogy a magyarság egy történelmi zászlóját használják – a gazdag történelmi választékból épp azért választották ki az árpádsávosat, mert a nyilas lobogóra emlékeztetett, csak nem volt betiltva. Ha valóban a honfoglalókat akarták volna utánozni, akár még az az abszurd helyzet is előállhatott volna, hogy vörös zászlók alatt vonulnak fel...

További olvasnivaló, felhasznált irodalom

Cs. Kottra Györgyi (2011): Magyar zászlók a honfoglalástól napjainkig. Hadtörténeti Intézet és Múzeum / Kossuth Kiadó, Budapest.

Történelmi zászlók galériája