Újabb információs és politikai bombát robbantott július 25-én, vasárnap a Wikileaks, amikor egymással párhuzamosan három világlapban, a The New York Times-ban, a Der Spiegel-ben és a The Guardian-ben megjelent riportok arról számoltak be, hogy a szervezet hatalmas mennyiségű titkos amerikai katonai dokumentumot hozott nyilvánosságra, melyek az afganisztáni hadműveletek dokumentációjának egy részét tartalmazzák.

Az információszabadságért gyakran radikális módszerekkel és néha kétséges eszközökkel küzdő szervezet legutóbbi nagy dobása az egész világon hatalmas vihart kavart videó nyilvánosságra hozatala volt, amelyen az látható, ahogy 2007-ben Bagdadban amerikai katonák 12 embert megölnek egy helikopter fedélzetéről, köztük a Reuters két munkatársát is. A kormányzatok, hadseregek és titkos szolgálatok már a korábbi években is ellenséges csoportként kezelték a teljes anonimitásban dolgozó Wikileakset, ám azóta kiemelt kockázati tényezőként tekintenek rájuk, s az oldal arcaként szereplő alapító, Julian Assange az utóbbi időben állítása szerint azért vállalta a korlátozott médiaszereplést, mivel tart a megtorlásoktól, különösképp a leginkább érintett, a Pentagon bosszújától.

A bagdadi videó megjelenése után megemlítették, hogy bőven akadnak még kompromittáló háborús dokumentumaik, melyeket nyilvánosságra fognak hozni. Ezek egyike lehet a mostani adatbázis is, amit már hetekkel ezelőtt átadtak elemzésre az említett lapoknak, de kikötötték, hogy július 25-e előtt nem írhatnak róluk. Az újságírók tartották magukat ehhez, de tegnap  már mindhárom lap nagy terjedelemben közölt elemzéseket a birtokukba jutott dokumentumokról.

A már az interneten is elérhető csomag 92 021 jegyzőkönyvet, jelentést tartalmaz, melyek főként olyan katonai akciókról szólnak, amiket 2004 januárja és 2009 decembere között folytattak Afganisztánban az amerikaiak és szövetségeseik, de akadnak közöttük titkos szolgálati jelentések és helyi politikusokkal folytatott tárgyalások kivonatai is.

A hatóságok elől bujkáló Assange titokban találkozott Európában az újságírókkal, s elmondta nekik, hogy még több millió olyan dokumentumuk van, mely az amerikai kormányzat világszerte folytatott tevékenységéről szól, és az utóbbi időben is kaptak belső forrásokból újabbakat. A Wikileaks önkéntesei gőzerővel dolgoznak azon, hogy közölhető állapotba hozzák ezeket a fájlokat. A három lap segítségét azért kérték, hogy a majd százezer jelentést a szakértők alaposan nézzék át, hogy el ne sikkadjanak a dokumentumtengerben a fontos részletek. Az újságírók a titkosított fájlokhoz hozzáférést kaptak – igazi 007-es körülmények között: a brüsszeli kávéházban Assange egy szalvétára írta fel az azonosítót és a jelszót.

Assange és társai célja, hogy olyan kérdésekre kaphasson a közvélemény választ, mint hogy érdemes volt-e eddig 300 milliárd dollárt költeni az afganisztáni háborúra, mekkora volt a civil áldozatok száma, hogyan is működik a sokat dicsőített amerikai haditechnika a valóságban stb. – s úgy általában összevethessük a hivatalos közlemények tartalmát a belső forrásokból származó, a valóságot valószínűleg jobban tükröző jelentésekkel.

A Spiegel a publikáció előtt megkereste a Fehér Házat is, de a sajtószóvivő nem kívánt nagy interjút adni, csak egy kitérő jellegű válaszban utaltak arra, hogy 2010 óta Obama elnök az eddigiektől teljesen eltérő afganisztáni politikát folytat, ugyanakkor kifejtette azt is, hogy teljes mértékben elítélik a Wikileaks súlyos nemzetbiztonsági kockázatokat hordozó lépését. Gyakorlatilag ugyanezt mondta egy megkérdezett tábornok a hasonló okból érdeklődő New York Timesnak is.