-
Krizsa: Az előttem szóló mondatait sorbavéve: nem lehet érteni... nyilvánvaló, hogy nincs is felha...2012. 05. 22, 19:10 Paraszti szó
-
scasc: Na de annak a Luc'ernek legalább van köze a kénes gyógyvízhez... A kakas mit tud felmutatn...2012. 05. 22, 19:01 Leszámolna az ördöggel Harkány
-
Studiolum: Hát egy sikeres fürdőhelynek tényleg nem a lúzert kéne szerepeltetnie a címerben. Ajánlom ...2012. 05. 22, 18:02 Leszámolna az ördöggel Harkány
-
tkis: E kérdéskör iránt mélyebben érdeklődők figyelmébe hadd ajánljam az itt (mnytud.arts.klte.h...2012. 05. 22, 16:12 „Segítség! Gondolkodunk!”
-
tkis: Kis Tamás, A veláris i a magyarban, Magyar Nyelvjárások, XLIII, 5–26 (2005): mnytud.arts.k...2012. 05. 22, 15:57 Határok helyett lépcsők
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Román-magyar-latin nyelvű misét koncelebrált a hétvégén a iasi-i (jászvárosi) püspök a csángóföldi Lábnyikon.
Áttörés ez, az esemény résztvevői legalábbis így vélik. A moldvai csángók képviselői pedig azt remélik, ez a gesztus valóban a helyi katolikus egyház szemléletváltásának a kezdetét jelzi.
A Teleki László Alapítvány immár ötödik alkalommal szervezett csángó konferenciát Bákóban. A tudományos tanácskozás központi témája a kisebbségben élők lelki gondozása, ezen belül pedig a moldvai csángó közösség anyanyelvi hitéletének a kérdése volt. Az erdélyi Krónika beszámolója szerint a konferencia részeként tartották azt a szombat délutáni lábnyiki misét is, amelyen látványos gesztusokat tettek az anyanyelvi misézést immár évtizedek óta hiába kérő csángóknak.
A román–magyar–latin nyelvű misét Petru Gherghel iasi-i püspök koncelebrálta, aki a „Dicsértessék a Jézus Krisztus” és „Isten hozta” szavakkal magyarul is köszöntötte a híveket. A magyar prédikációt Cserháti Ferenc, a magyar szórvány gondozásával megbízott esztergomi segédpüspök tartotta, a szentmisén magyar egyházi énekek is felcsendültek.
Diószegi László, az alapítvány igazgatója a lapnak így fogalmazott: „Már a tavalyi pusztinai magyar misét is áttörésnek tekintettük, de ha az áttörés volt, akkor a mostani lábnyiki mise sokszorosan az.”
A lap emlékeztet: a moldvai csángómagyarok 1990 óta kérik a Jászvásári Püspökséget, hogy engedélyezze magyar mise tartását. A pusztinaiak egy csoportja a Vatikánig is eljutott a kéréssel, de eddig csak ígéretet kaptak. Ennek tükrében a hét végi egyházi esemény nagy jelentőséggel bír, mert eddig éppen a ias-i püspök és hivatala bizonyult a magyar misézés legfőbb ellenzőjének. Petru Gherghel a Krónikának nyilatkozva többször kijelentette: akkor engedélyezi egyes moldvai római katolikus templomokban a magyar nyelvű misézést, ha megbizonyosodik róla, hogy az illető településen a hívek legalább öt százaléka nem beszéli a román nyelvet.
Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) oktatási programvezetője ugyanakkor korántsem derűlátó. Az MTI-nek hétfőn kifejtette: nem hiszi, hogy alapjában változott volna az egyházmegye szemlélete. A tisztségviselő szerint a hét végi mise sokkal inkább a magyarországi katolikus egyházi diplomácia sikere. Nem tudni, hogy Gherghel püspök csupán egyszeri, látványos eseménynek szánta-e gesztusát, avagy maga is egy folyamat kezdetének tekinti azt – mondta.
Bár Hegyeli Attila nem bizonyosodott meg az egyházmegye szándékának komolyságáról, kétségtelenül biztató jelnek tekinti, hogy Gherghel most először szólalt meg magyarul. A csángó tisztségviselő azt is kedvezően fogadta, hogy Gherghel megdicsérte a csángó viseletbe öltözött gyermekeket és felnőtteket, amiért magyarul is, románul is imádkoztak, „szépen váltakoztatták” a két nyelvet.
A csángó szövetség eddig is hangsúlyozta: nem kizárólagosságra törekszik, nem akarja elűzni a román nyelvet a templomokból, hiszen a moldvai csángó kultúra kétnyelvű, ezért e kétnyelvűségnek az egyházban is érvényesülnie kell – mondta Hegyeli.
Elmondta: Solomon Adrián, az MCSMSZ elnöke még a mise utáni estén személyesen köszönte meg Gherghelnek a koncelebrálást. Jelezte a püspöknek, hogy a szövetség vezetői hétfőn írásban fognak időpontot kérni tőle, mert szeretnének a „hogyan továbbról” tanácskozni vele.

