Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Veszélyesnek látják a román politikusok, hogy Székelyföldön olyan sok a magyar szó. Szerintük már-már hivatalos a nyelv, nem kell neki még előjog is.
Bár az utóbbi időben a magyar-szlovák kapcsolatokra figyelt inkább a magyar média és a közvélemény, úgy tűnik, a magyar-román viszony sem éppen feszültségmentes. A Magyar Szó cikke például arról tanúskodik, a székelyföldi román politikusok nyugtalankodnak a magyar igények miatt.
Nemcsak a magyar nyelv „túlzott” használata zavarja például Horia Grama képviselőt, hanem a „magyar revizionista szimbólumok” is. A legfőbb gond azonban mindenképp a nyelvhasználattal kapcsolatos: a politikus véleménye szerint lassan hivatalos nyelvvé válik Kovászna megyében a magyar. Ami ugyebár, mint tudjuk, felháborító. Ennek ékes példája – mondja Grama – hogy egy felújított polgármesteri hivatalon magyar felirat hirdeti: Községháza.
Mások inkább óvatosan fogalmaznak, de a lényeg ugyanaz: a magyar nyelv így is annyira használatos – „szinte hivatalos” – a Székelyföldön, hogy felesleges valóban hivatalos státusszal ellátni – így Dan Manolăchescu. A román politikusok igencsak ódzkodnak például attól, hogy egy közigazgatási egységet képezzen a három jórészt magyarok lakta megye, mivel szerintük ez csak a nacionalista vitáknak vetne melegágyat.
Hogy végülis mit kellene tenni? A román vezetők szerint leginkább semmit. Elvégre bármiféle előrelépés (értelmezésükben talán visszalépés), ne adj' isten kulturális autonómia pusztán nemzeti feszültséget szítana. Ehelyett az együttműködésre kellene összpontosítani. A hogyanok azonban még váratnak magukra.