-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Álnok futó-e az ámokfutó? – kérdezi kedves olvasónk. A válaszunk az, hogy nyelvészetileg meg tudnánk magyarázni, de etimológiailag nincs köze az ámokfutásnak az álnoksághoz. De akkor mi az ámok? – Ennek a megválaszolásához az ausztronéz nyelvcsaládig kell el elkalandoznunk.
Ámokfutókról sajnos sokat hallani a napi hírekben: részeg autósok rendeznek ámokfutást az utakon, őrült diákok rendeznek ámokfutást egyetemükön, de az is előfordul, hogy valamely politikai véleményformáló politikai ellenfelének lépéseit ámokfutásként írja le. Ezekben az a közös, hogy az ámokfutó valamilyen durva, irracionális, vad és káros cselekvéssort hajt végre. A hétköznapokban is találkozunk kisebb, és szerencsére kevésbé veszélyes ámokfutásokról: egy-egy kommentelő rendezhet ámokfutást valamely weblapon, vagy a féltékeny szerelmest is nevezhetjük ámokfutónak. Ők nyilvánvalóan szintén irracionálisan cselekszenek, de az általuk okozott kár sokkal inkább mentális, mint fizikai.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Egy kedves olvasónk kérdése az ámokfutás szó eredetére vonatkozik:
Arra lennék kíváncsi, hogy az ámokfutás szó honnan ered. Van-e köze az álnoksághoz, álnok futók-e az ámokfutók vagy csak véletlen a kapcsolat a két kifejezés között?
Olvasónk ötlete jópofa, sőt, mi több, a kérdéses alakok (álnok és ámok) hasonlóságát hangtanilag meg is tudnánk magyarázni. Előfordul ugyanis más esetben is, hogy az [l] hang mássalhangzó előtt kiesik, és ezzel együtt megnyúlik az előtte álló magánhangzó. Ez történik például akkor, amikor a bolt szót [bót]-ként ejtjük. Ezt a jelenséget a fonológiában pótlónyúlásnak nevezik. Az [á] hang persze már eleve hosszú, de nem példátlan ilyen esetben sem az [l] kiesése: így lesz az általában kiejtése [átalában]. Persze még meg kellene magyaráznunk, hogy miért lesz az [n]-ből [m], de mivel a két hang amúgy is nagyon közel áll egymáshoz, nem tűnne nagy ügynek...
Csakhogy az ámokfutásnak nincs köze az álnoksághoz! Az ámokfutó persze őrült, eszeveszett, ha tetszik álnok dolgokat művel, de etimológiailag az ámok nem álnok. De akkor honnan való az összetett szó első összetételi tagja? Mi az az ámok? – Aki jövevényszóra gyanakszik: igaza lehet, hiszen az angol running amok (’ámokfutás’) és a német Amokläufer (’ámokfutó’) ugyanezt az előtagot tartalmazza! A TESz. szerint a magyar nyelvbe a németből került tükörfordítással. De a németbe vagy az angolba honnan kerülhetett az amok előtag?
Nem gondolnánk, de igen messziről: az ausztronéz nyelvek közül a malájból. A malájban az ámuk jelentése 'düh, dühöngő'; ott egy sajátságos idegrohamra használják, amikor a beteg vakon fut előre, és minden útjába kerülőt leszúr. Ez a szó a malájból bekerült az európai nyelvekbe, és nemzetközi szóvá vált. Így került el a magyar nyelv szókincséig.
Forrás
A magyar nyelv történeti etimológiai szótára (TESz.)