Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Az új oktatási törvény minden hiányossága ellenére jobb helyzetet teremtene a magyar anyanyelvű oktatás számára – véli Markó.
Alkotmányellenesnek nyilvánította szerdán a román alkotmánybíróság az oktatási reformról szóló törvénycsomagot, amit a kormány több mint két hónappal ezelőtt vita nélkül fogadtatott el a parlamenttel.
Az oktatási törvény módosítását Emil Boc kormánya még megbuktatása előtt, szeptember 15-én terjesztette a törvényhozó testület elé, mégpedig két másik törvénytervezettel együtt. Ezt „felelősségvállalással”, a bizalmi kérdéssel összekapcsolva tette, ami a romániai jogalkotási gyakorlatban azt jelenti, hogy a honatyáknak nincs lehetőségük megvitatni a tervezeteket. Legfeljebb bizalmatlansági indítványt lehet benyújtani a kormány ellen a beterjesztés utáni három napon belül, de csak külön-külön, egy-egy tervezet kapcsán. A kormányban akkor még helyet foglaltak a szociáldemokraták, akik később testületileg kivonultak a demokrata Emil Boc kabinetjéből.
A jogszabály ellen még szeptember 23-án nyújtott be panaszt a Nemzeti Liberális Párt (PNL), azt kifogásolva, hogy a tervezett új érettségi rendszer különbséget tesz a magán és az állami középiskolák végzős diákjai között. Emellett kifogásolták, hogy a jogszabály megsérti az egyetemi autonómiát, és azt is, hogy a jogszabály értelmében az oktatási rendszer szerintük továbbra is átpolitizált maradna.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) akkor a korábbi gyakorlathoz képest előrelépésnek minősítette az új oktatási törvényt, bár felhívta a figyelmet a hiányosságokra is.
A szövetség álláspontja látszólag ellentmondásos volt. Elvileg nem helyeselte a „felelősségvállalással” történő jogalkotást, ez esetben azonban úgy vélte, hogy az elnökválasztás előtti magyarellenes kampányhangulatban egy parlamenti vita nyomán a magyarság számára kedvező elemek könnyen kikerülhettek volna a törvényből.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke akkor kifejtette: az új oktatási törvény minden hiányossága ellenére jobb helyzetet teremt a magyar anyanyelvű oktatás számára, mint amit az eddigi gyakorlat megengedett. Az RMDSZ-nek még a tervezet benyújtása előtt sikerült néhány, a magyarság számára fontos módosító indítványt elfogadtatnia. Fontos eredménynek nevezte például, hogy az elsőtől a tízedik osztályig a magyar gyerekek külön tanterv és program alapján tanulhatják ezután a román nyelvet. Nehezményezte ugyanakkor, hogy nem sikerült kiiktatni a törvényből azt a diszkriminatív kitételt, amely a történelem és a földrajz román nyelven történő oktatására vonatkozik, így továbbra is csak az elemiben oktathatják anyanyelvükön a diákoknak Románia történelmét és földrajzát. Az RMDSZ szerint ez rendkívüli módon megnehezíti a két tantárgy megfelelő elsajátítását.
Az alkotmánybírósági döntés azonban a liberálisok által felvetett kifogásoknak megfelelően módosításra kötelezi majd a parlamentet. A jogszabály életbe lépése emiatt késedelmet szenvedhet, ráadásul még nem oldódott meg a kormányválság, vasárnap elnökválasztást rendeznek az országban. Nem tudni, milyen kormánykoalíció alakul majd ezután, a borúlátó előrejelzések még az előre hozott választások lehetőségét sem zárják ki.