-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ha nem tudják kifejezni: az a baj. Ha ki tudják fejezni: az a baj. Mi hiányzik azokból a nyelvekből, amelyek ki tudják fejezni a hím- és a nőnemet egyes szám harmadik személyben?
Nemrégiben írtunk azokról a nyelvekről, amelyek nem fejezik ki a nemeket egyes szám harmadik személyben. Ez egy magyar anyanyelvű számára egyáltalán nem furcsa, hiszen a magyarban az ő nemsemleges, mondhatjuk fiúra is, lányra is. (Ráadásul a semleges hanglejtésű mondatokból általában ki is hagyjuk.) A dolog „hátránya”, hogy ha csupán őt használunk egy magyar szövegben, elesünk egy információtól: nem tudjuk meg az illető nemét. Míg mondjuk az angol nyelv beszélőinek kötelező kifejezniük harmadik személyben, hogy férfiről vagy nőről van-e szó: ha a he személyes névmást használják, tudjuk, hogy fiú, ha a shet, akkor tudjuk, hogy lány az illető.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Beszámoltunk arról, hogy a finnben sikertelenül próbálták „nőiesíteni” az őt. Ennek kapcsán – ellenpéldaként – felmerült a japán esete: itt a finnéhez hasonló nőiesítés sikeres volt.
És mivel a szomszéd füve mindig zöldebb, nem lepődünk meg, ha arról olvasunk hírt, hogy azok a nyelvek, amelyeken muszáj megkülönböztetni a harmadik személyben a fiúkat és a lányokat, azért küzdenek, hogy mesterségesen egy nemsemleges alakot hozzanak létre – a nemek egyenjogúsága nevében.
A Language Log arról számol be, hogy a svéd beszélők azért küzdenek, hogy egy teljesen nemsemleges harmadik személyű személyes névmást használhassanak. A svéd ugyanis – az angolhoz hasonlóan – hím- és nőnemű személyes névmással is rendelkezik: a han az ő hmínemű alakja, a hon pedig az ő nőnemű alakja. Ezek mellé az alakok mellé szeretnék a svédek elterjeszteni a hen ’ő’ semleges nemű névmást, amellyel bármilyen harmadik személyű személyre vagy dologra lehetne utalni.
Ez a törekvés túllép a nemek egyenjogúságán: nem a nemek egyenlő jogaiért küzd, hanem azért, hogy a társadalom (és az általa használt nyelv) semmilyen módon ne különböztesse meg a két nemet – még a nyelvtanában sem.
Hogy a kezdeményezés mennyire lehet sikeres, erről megoszlanak a vélemények. Az a tény, hogy Svédország világelső a nemek egyenjogúságában még kevés. Az már biztatóbb jel, hogy jelenleg 170 hivatalosan bejegyzett semleges nemű uniszex (azaz mindkét nem esetében használható) név van Svédországban. Hogy mi lesz a hen sorsa? – Egyelőre nem tudni.
Forrás