-
Krizsa: Az előttem szóló mondatait sorbavéve: nem lehet érteni... nyilvánvaló, hogy nincs is felha...2012. 05. 22, 19:10 Paraszti szó
-
scasc: Na de annak a Luc'ernek legalább van köze a kénes gyógyvízhez... A kakas mit tud felmutatn...2012. 05. 22, 19:01 Leszámolna az ördöggel Harkány
-
Studiolum: Hát egy sikeres fürdőhelynek tényleg nem a lúzert kéne szerepeltetnie a címerben. Ajánlom ...2012. 05. 22, 18:02 Leszámolna az ördöggel Harkány
-
tkis: E kérdéskör iránt mélyebben érdeklődők figyelmébe hadd ajánljam az itt (mnytud.arts.klte.h...2012. 05. 22, 16:12 „Segítség! Gondolkodunk!”
-
tkis: Kis Tamás, A veláris i a magyarban, Magyar Nyelvjárások, XLIII, 5–26 (2005): mnytud.arts.k...2012. 05. 22, 15:57 Határok helyett lépcsők
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
A dobolás nem tudatos tevékenység, viszont a magasabb intelligenciahányados jobb ritmusérzékkel párosul… vagy fordítva.
Noha a közvélekedés szerint a dobosok nem feltétlenül a legnagyobb lúmenek egy-egy zenekarban – legyen az klasszikus vagy könnyűzene –, kíváncsi svéd tudósok mégiscsak ennek ellenkezőjét hozták ki egy kísérletben. Azaz: minél inkább tartani tudjuk a ritmust, annál okosabbak vagyunk. Az eredményről a discovermagazine.com számolt be.
Ehhez a kutatók 30 férfit választottak ki, a demográfiai adatoknak megfelelően, és megkérték őket, hogy dobolják el az általuk hallott ritmust, ami egy kolomp hétféle sebességgel lejátszott hangja volt.
Noha a hétszer harminc minta között alig volt az emberi füllel hallható eltérés, az egyes dobszólók között géppel vizsgálva már tizedmásodpercnyi különbségek voltak. A ritmuskövetés pontossága pedig egyenes arányban állt az alanyok IQ-jával.
A magyarázat a kutatók szerint az, hogy a kísérletben nem a fentről lefelé működő, felső szintű értelmi képességeket, hanem ellenkezőleg, az alulról felfelé építkező neurológiai funkciókat vizsgálták (ami a vizsgálatvezető elmondása szerint „piszok nehéz”). A dobolás pontosságát szabályozó neurológiai mechanizmusok ugyanis nem tudatosak, hanem az idegsejtek működését, azaz a tanulás gyorsaságát és az információfeldolgozás sebességét mutatják. Márpedig ez az intelligenciával is összefügg, azaz minél jobban dobol valaki, annál intelligensebb (bár más tudósok ezzel igencsak vitatkoznának).
A sztárdobosok agyában a vizsgálatok szerint valóban mérhetően nagyobb a fehérállomány, amely az ingerületek átviteléért felelős. Ha viszont megnézzük ezt a videót, arra a következtetésre juthatunk, hogy ész ide vagy oda – dobosnak lenni egyszerűen menő.

