Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Vállalod vagy nem vállalod? Magyar vagy vagy nem? Vajdasági csiki-csuki a kisebbségi nemzeti tanácsok ügyében.
Alkotmányellenes vagy sem vállaltatni valakivel a nemzetiségét? Ezen a kérdésen rágódnak a vajdasági magyar pártok egy frissen elfogadott szerbiai törvény kapcsán. Az országban működő kisebbségi nemzeti tanácsokat ugyanis közvetlen választás útján tervezik megválasztani. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a választójoggal rendelkező vajdasági magyaroknak több mint fele külön névjegyzékre iratkozzon – magyarán nyilatkoztassa ki, hogy melyik nemzetiséghez tartozik, számol be a Vajdaság Ma hírportál.
„Nyolc civil szervezet és négy párt azt mondta a törvény elfogadása előtt, hogy nem ért egyet” – nyilatkozta Dr. Páll István, az egyik vajdasági párt, a VMDK (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége) elnöke. Az ellenzők fő aggálya, hogy a nemzeti hovatartozás kötelező kinyilvánítása alkotmányellenes.
Ezzel szemben a hasonló körülmények között született horvát törvény – magyarázza Páll István – másként oldja meg a kérdést. A már létező kisebbségi választási jegyzékről töröltetheti, vagy a jegyzékre felvétetheti magát, aki szeretné. Ebben az esetben tehát nem a nemzetiségi hovatartozásról, csupán a lista-tagságról kell nyilatkozniuk a választóknak.
A politikus szerint Szerbia sok tekintetben „nem egy demokratikus ország”, ezért a félelem attól, hogy a nemzetiség alapján összeállított lista netán hátrányos megkülönböztetéshez vezethet. Ahogy Páll István mondja: „Nekünk ezzel rossz tapasztalataink vannak.”