Daniel Blumstein, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) professzora és Kimberly Pollard, a UCLA PhD-hallgatója, akik az egyedi jelleg, az egyéniség  evolúcióját kutatják, kísérleteik során a rágcsálók nyolc fajának „vészkiáltásait” rögzítették, olyan állatokét, amelyek különböző méretű csoportokban éltek – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A vizsgálatok kimutatták: a csoport nagysága alapján megjósolható, hogy mennyire egyedi az állatok hangja – minél nagyobb „közösség” tagjai voltak, annál sajátságosabb volt az egyedek hangja, s annál könnyebb volt ezeket megkülönböztetni egymástól.

Mint a biológusok rámutatnak, igen nehéz az egyént észrevenni a tömegben, s minél nagyobb a csoportosulás, annál problematikusabb a feladat.

„Az ember, vagy más társas lények nem adhatják fel, meg kell tudnunk különböztetni a barátainkat, rokonainkat, családtagjainkat, vagy akár a vetélytársainkat még az egyre növekvő tömegben is” – magyarázta Kimberly Pollard.

Ily módon azon fajok képviselői, amelyeknek meg kellett tanulniuk a társas lét szabályait, egyedi hangra  tettek szert.

„A természet megoldotta a kérdést, egyedi vonásokkal, egyéniséggel ruházva fel a társas lényeket, hogy megtalálhassák társaikat a tömegben” – fogalmazott Kimberly Pollard.

Hozzátette: ahogy folyamatosan növekszik azoknak a személyeknek a száma, akikkel különböző kapcsolati rendszereken keresztül érintkezünk, s egyre elmosódottabbá válnak a szociális csoportok határai, annál nagyobb evolúciós nyomás nehezedik az egyéniségünkre.