A 15 éves Matthew Robson talán maga sem gondolta volna, hogy a Morgan Stanley tanácsadó vállalat belsőseként írt beszámolója ekkora hatással lesz a britekre. Márpedig igen: a tartalmas cikk követ dobott az állóvízbe, és átgondolásra késztette a szakértőket a tinik médiafogyasztási szokásaival kapcsolatban. Nem is haszontalanul: számos axióma megdőlt.

Na ki is a médiaszűz? (Forrás: Gabriella Fabbri, sxc.hu)

Ezek közé tartozik pl. az, hogy a tinik – bár sok mindenben nem értenek egyet, amint az egy másik, a The Guardianben megjelent véleményből kiderül – csakugyan nem használják a jelenkor internetes csodájaként számon tartott Twittert. Miért? Mert egyszerűen unalmasnak és érdektelennek találják: „a twitterezők nagy része csak celeb, akinek nincs más dolga, vagy unatkozó középkorú, aki azt hiszi, hogy most kapcsolatot létesít az ifjúsággal”, hangzik a könyörtelen kamaszvélemény.

És valóban: egy júniusi felmérés szerint a Twitteren regisztráltak mindössze 4,4%-a volt 18 év alatti – a felhasználók nagy része 35 éves vagy idősebb. A szakértők több mindennel is magyarázzák a jelenséget. Az egyik ok vélhetően az, hogy a mostani 50 évesek az internet elterjedésekor a harmincas éveik közepén jártak, és mostanra a szörfölés a mindennapjaik részévé vált. A másik a Twitter nyíltsága és laza összetétele (a Facebook összetartó, elhivatott közösségével szemben), ahol a tinik nem érzik magukat biztonságban – mint láttuk, már SMS-ezés közben is fontos nekik a magánszféra védelme.

A tinik médiahasználatáról érdekes összefoglalás olvasható egy blogon: a szerző szerint a kamaszok médiafogyasztásától korántsem kell hasra esni. Ahogy fogalmaz: „a legtöbb tinédzser sokféle digitális eszközt használ, de ha megkérdezzük a tinikkel foglalkozó felnőtteket, ők jóval árnyaltabb képet fognak adni arról, mivel is foglalkoznak valójában a fiatalok. [...] Sok, az új médiatípusok használatával remekül tisztában lévő tini ugyanis a valóságban csak igen kevés alkalmazást használ, és azt is igen korlátozott módon”. Azaz a fiatalok sokkal nagyobb mértékben „médiaszüzek”, mint azt gondolnánk.

Matthew cikke és az azt követő töprengés azonban nemcsak a fiatalokat állította reflektorfénybe. Hirtelen a középpontba kerültek a (főként az online) médiafogyasztás szempontjából jámboran lebecsült, viszonylag jelentéktelennek minősülő közép- és időskorúak is. A szakértők hirtelen érdeklődni kezdtek irántuk: a közösségi oldalakon, főleg a Twitteren látható aktív részvételük ugyanis más trendet jelent. A „digitális bennszülött” – „digitális bevándorló” fogalompárban eddig az övék volt a bevándorló szerepe. Nagyarányú online részvételük, fizetőképességük (aminek a tinik természetesen híján vannak) és az új technológiák iránti nyitottságuk azonban mást mutat.

A 15 éves brit fiatalember, Matthew Robson úgy tűnik, médiatörténelmet írt. És paradigmaváltást hozott – ha máshol nem, a szakértők gondolkodásmódjában.