Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Elhangzott vagy nem? Willy Brandt híres mondatának, az „Összenő, ami összetartozik”-nak járt utána a városi legendák blogja.
Nagy pillanatok, szimbolikus mondatok – talán minden politikus álma, hogy legalább egy-két sokatmondó kijelentése fennmaradjon. Ki ne ismerné a Napkirály híres mondatát arról, hogy tudniillik ő az állam, vagy Churchill ígéretét vérről és könnyekről. A közelmúlt egyik híressé vált és sokat emlegetett mondata például Willy Brandt, az NSZK kancellárja nevéhez fűződik. A német újraegyesítés szimbólumává vált az állítólag 1989. november 10-én elhangzott mondat: „Összenő, ami összetartozik.” Vagy mégsem hangzott el? Utánajárt az Urbanlegends.com.
Az aznap készült felvételeken hiába keresgélt a Die Zeit újságírója, számol be a blog. Az a bizonyos mondat ugyanis nem hangzik el rajtuk – tehát valószínűleg nem hangzott el annak idején a schönebergi városháza előtt sem. Persze utólag maga Brandt is sokat használta híressé vált mondatát, és az még a szöveg későbbi kiadásaiba is belekerült.
A témával foglalkozók ugyanakkor nem vitatják, hogy valóban elhangzott az azóta már szállóigévé vált kijelentés. Csak nem ott, nem akkor – írja a hvg.hu is. Kérdés persze, számít-e ez valójában, főleg történelmi távlatból szemlélve az eseményeket. Precízség és hitelesség ide vagy oda, a német kancellár szavai valószínűleg nem veszítenek a jelentőségükből azok számára, akiknek 1989-ben a két Németországban megváltozott az életük.