A szenátusi vitára bocsátott tervezetet Evo Morales bolíviai elnök pártja, a Mozgalom a Szocializmusért (MAS) nyújtotta be, s az általa uralt alsóház pénteken el is fogadta azt. A leendő jogszabály gazdasági szankciókkal büntetné „a rasszizmus és a megkülönböztetés eszméit terjesztő” orgánumokat, lehetővé téve az adott médium működésének felfüggesztését is.

Az ANP, az Asbora és az ANPB a szenátushoz eljuttatott közleményében kifejtette, hogy a javaslat ellentétes a demokráciával és a sajtószabadsággal, és felhívta a honatyák figyelmét arra, hogy törvényerőre emelkedése nagy tiltakozást váltana ki a nemzetközi jogvédő szervezetekből. Arra kérték a felsőházi képviselőket, hogy iktassanak ki minden olyan cikket a tervezetből, amely korlátok közé szorítaná a szólásszabadságot, mert azok előzetes cenzúrának is tekinthetők.

A tervezetet sokan fejlődésként értékelik a rasszizmus szellemével küzdő Bolíviában, de a média úgy véli, hogy az valójában Morales bosszúja az őt gyakran kereszttűz alá vevő média ellen. Az államfő korábban „elsőszámú ellenségei” közé sorolta a hazai sajtót, amelyet azzal vádolt, hogy lépten-nyomon megszégyeníti őt.

Az elnök szombaton azt mondta, „kötelességének érzi a rasszizmus kiirtását a közkommunikációból”, és tagadta, hogy a tervezettel a kormány szájkosarat akarna tenni a médiára.

Morales az egész dél-amerikai kontinens első indián származású elnöke. Bolívia lakosságának 65 százaléka indián, többségük a kecsuák vagy az ajmarák közé tartozik.