-
El Mexicano: Ha már nevek és kiejtés, nekem is van egy sztorim (bár nem személynévről). Annak idején a ...2012. 05. 21, 20:18 Nem túl fasza név...
-
iohannes: @peterbodo: Ne, Péter! Most komolyan? 51 hozzászólás után már nem vártam ilyesmit… Tök vil...2012. 05. 21, 19:45 Egyetem mindenek fölött
-
Pesta: Ha már arab, a Brit-szigeteken az etnikum gyorséttermein a legviccesebb felirat: 100% HALA...2012. 05. 21, 18:10 Nem túl fasza név...
-
Pesta: @peterbodo: biztos dialektikus változat hangátvetéssel.2012. 05. 21, 18:06 Nem túl fasza név...
-
Pesta: Vagy amikor a skót vendégtanárunk megütközött rajta, hogy a sajt egy étel. :)2012. 05. 21, 18:04 Nem túl fasza név...
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Anglia normann meghódítása után veszélybe került az angol nyelv, és akár el is tűnhetett volna. A 14. századi pestis mentette meg.
A pestisnek nem sok jót köszönhet az emberiség, az angol nyelvnek azonban kifejezetten jól jött a járvány 14. századbeli pusztítása. Habár szerepet játszottak más körülmények is abban, hogy nem szorította ki véglegesen az angolt a normannok normann-francia nyelve, de a pestis is nagy szerepet játszott.
A pestisjárvány elmaradhatatlan kísérőjeként bukkantak fel a flagellánsok, egy középkori önostorozó mozgalom. A saját magukat Keresztes Testvéreknek nevező csoport a járványt Isten büntetésének vélte, aki rossz erkölcseik miatt sújtja őket, így vezekelni kívántak, és az utcákon vonulva, kampós ostorokkal ütlegelték magukat. Noha a flagellánsokat kezdetben szentként tisztelték, később felismerték a radikalizálódó mozgalom veszélyeit, így VI. Kelemen pápa 1348-ban betiltotta a mozgalmat. Magyarországon 1262-ben jelentek meg a flagellánsok, és a 18. század elején még népszokásként élt a nagypénteken önostorozó körmenetek hagyománya, de a század közepére az Egyház betiltotta ezt is.
A legnagyobb európai pestisjárvány 1347-ben érte el Európát, és pár év alatt a kontinens lakosságának 30-60 százalékát megölte. Nem ez volt az első dokumentált pestisjárvány a földrészen, korábban a hatodik században egyszer már megfeleződött a földrész lakossága, és 750 után hat évszázadig nem ütötte fel újra a fejét Európában.
Miért tett jót a pestis és a tömeges elhalálozás az angol nyelvnek?
A cikk a hirdetés után folytatódik
A normannok 1066-ban hódították meg Angliát. Hódító Vilmos nem kedvelte az angolokat, sem a nyelvüket. Az angol birtokosokat megfosztották földjeiktől, az arisztokrácia nyelve a francia és a latin lett, ahogy az oktatásé, a vallásé és a tudományé is. A közemberek továbbra is használhatták az angolt, így a nyelv helyzete erősebb volt vidéken, mint a városokban. Aztán jött a pestis és mindenhol pusztított, de különösen magas volt a halálozás a sűrűn lakott városokban. Több száz latinul és franciául tanító egyetemi oktató halt meg a járvány következtében, ezért az egyetemeknek át kellett térniük az angol nyelven való oktatásra. Tudósok próbáltak ugyan harcolni a francia és a latin használatának visszaállításáért, de a nyelvi egyensúly addigra már elmozdult, és az angol visszahódította az elfoglalt terepet. A francia azonban rajta hagyta bélyegét: rengeteg francia és latin eredetű szó épült be az angolba, így a mai angolban több van, mint óangol eredetű.
Forrás

