nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A nyelvész majd megmondja
A nyelv hemzseg a furcsaságoktól

Hemzseghetnek az utak az autóktól? Vagy csak az autók hemzseghetnek az utakon? Szakértőnk újabb munkahelyi vita végére tesz pontot.

Kálmán László | 2016. március 7.
|  

Nagyon érdekes, valószínűleg minden nyelvben megfigyelhető jelenség a metonímiának az a sajátos esete, amikor egy minket körülvevő hang- vagy fényjelenséget nyelvileg nem a hang vagy a fény valóságos forrásának, hanem magának a környezetnek tulajdonítunk, magát a hang- vagy fényforrást pedig a jelenség okaként ábrázoljuk. Például azt mondjuk, hogy az erdő harsog a szarvasbőgéstől vagy a szarvasoktól), pedig maga az erdő – ha a harsogást kifejezetten hangadásként értelmezzük – nem harsog, hanem a szarvasok adják ki a hangot, illetve a bőgésük maga a hang. Vagy hasonlóképpen fényjelenségekkel: a tér csillogott-villogott a vizes esernyőktől – mondjuk, pedig csak maguk az esernyők csillogtak. Persze lehetne úgy is fogalmazni, hogy a hangadásra vagy fényjelenségre utaló igék alanya lehet a hang, illetve a fény forrása, vagy az a környezet, amelyet a hang-, illetve fényjelenség jellemez, áthat. De a két megfogalmazás szerintem egyenértékű, mindegy, hogy melyiket választjuk.

Hemzsegő méhek a méhektől hemzsegő kaptáron
Hemzsegő méhek a méhektől hemzsegő kaptáron
(Forrás: Umberto Salvagnin / flickr / CC BY 2.0))

Az viszont érdekes, hogy ez a fajta metonímia csak hang- és fényjelenségeket kifejező igékkel figyelhető meg. Például nemigen mondunk magyarul olyat, hogy a folyosó nyüzsgött a diákoktól, bár persze megértjük a beszélő szándékát. És talán még el is hangozhat ez a mondat, de bennem azt a benyomást váltaná ki, hogy a beszélő a nyüzsgött igével inkább a hang- vagy látványbeli hatást próbálja megragadni, mint a diákok mozgását.

Mint mondtam, más nyelvekben is használják ugyanezt a fajta metonímiát, bár nem mindenütt ugyanúgy, mint a magyarban.  Angolul például a hang- vagy fényjelenség okát jelölő kifejezésnek withelöljárósnak kell lennie: Bees were swarming in the garden 'Méhek zümmögtek a kertben', de The garden was swarming with bees 'A kert zümmögött a méhektől'.  Ez a példa azért is érdekes, mert az angol swarm ige elsődlegesen azt jelenti, hogy 'rajzik', tehát nem hangadásra utal, akárcsak a magyar nyüzsög, mégis használják ebben a szerkezetben – és ahogy a fordításomban érzékeltettem, ilyenkor nem is a méhek mozgására, hanem a jellegzetes hanghatásra utalnak vele.

Azt hiszem, Zsigmond nevű olvasónk kérdésének is ez a kulcsa:

Egy kollégámmal nyelvi vitánk támadt, és kikötöttük, hogy a nyest állásfoglalását elfogadjuk mérvadónak. A kollégám egy fordítást pellengérre állított a nyilvánosság előtt mint különös bizonyítékát a fordítók felkészületlenségének, illetve műveletlenségének. A mondat így hangzott: "...most meg hemzsegnek az utak az autóktól..." Szerinte csakis fordítva jó ez a szerkezet, vagyis az autók hemzsegnek az utakon. Én azt mondom, hogy nincs semmi baj ezzel sem, nézőpont kérdése, mit lát az ember hemzsegni. Önöknek mi a véleménye erről?

Először is: hemzseg <valami> <valamitől> kétségtelenül nagyon gyakori kifejezés, a Nyest hasábjain is rengetegszer előfordult már, azt hiszem, hogy a magyar beszélők döntő többsége semmi kivetnivalót nem talál benne, és szó sincs arról, hogy ez bárkinek a „műveletlenségét” jelezné.

Másrészt viszont: hemzseg vajon hang- vagy fényjelenségre utal? Azt hiszem, nem, hiszen csak annyit jelent, hogy valaminek se szeri, se száma. Ha valakinek a szövege hemzseg a helyesírási hibáktól, az csak azt jelenti, hogy egymást érik benne a helyesírási tévesztések. Ezért el tudom képzelni, hogy Zsigmond kollégája azok közé tartozik, akiknek a nyelvérzéke egyáltalán nem ismeri annak a fajta metonímiának, amiről beszéltem, a kiterjesztését a hang- és fényjelenségeken túl bármilyen területre. De attól, hogy mást diktál a nyelvérzéke, mint Zsigmondé (vagy az enyém), azt nem mondhatom, hogy „rosszul tudja” vagy hogy „ő tudja jól”. Egyik állításnak sem lenne értelme.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
28 aphelion 2016. október 7. 12:25

Kettős műveltetés témában: itt pl úgy fogalmaznak, hogy "a főnök gyorsan *eltüntettette* a munkásokkal a nyomokat".

nol.hu/belfold/helikoptertura-semmi-nem-...an-sztoriban-1635147

27 at.ti.la 2016. szeptember 24. 23:14

A 25 újra !

26 mederi 2016. szeptember 24. 22:23

Ha az erdő hangos a szarvasbőgéstől hamarosan a szarvak csattanását is meghallhatjuk.. :)

25 at.ti.la 2016. szeptember 24. 21:29

Minél kevesebbet tud valaki,

annál viccesebbnek szeretne látszani !

24 mederi 2016. április 3. 11:04

@at.ti.la: 22-re

Szent Johannát amikor "tűzre tűzték", vagyis máglyára helyezték és a máglya fölött karóhoz kötözték:

mint

túszt/ tudta (késztetés-eredmény szópár)

(tutta-->tutto), hogy tutti (persze az "Ű=>Ú") elégetik..

Vagyis késztetést éreztek az angol túszejtők, hogy elégessék, aminek meg is lett az eredménye. Később szentté avatta a katolikus egyház Johannát.. :)

(Bocsi a morbid szituációért, de hát valós, megtörtént..)

23 nadivereb 2016. április 3. 02:51

@at.ti.la: "Egyszerűsíthető még akár a tú-di, teremtő-ítélete - kifejezésből is"

Szerintem a Túró Rudi névből egyszerűsödött, ami közTUDottan a magyar kulturális felsőbbrendűség megcáfolhatatlan bizonyítéka, és a paleolitikum óta az ős-gyök-étrend sarokköve.

22 at.ti.la 2016. április 3. 00:15

Az állításnak nincs értelme (ezért állítás).

Ezt lenne jó tudni !

- Egyébként, a tud szavunk is - ha nem mondtam volna - babiloni:

tu-ud, 2látottan-1nevezett, vagy: nevezetten-látott - vagyis: látta.

De jelentette azt is, hogy: írottan-látott - vagyis: isteni (eredetű);

és kissé más hangsúllyal persze: tú-ud, teremtőn-látott - jelentésű is.

Egyszerűsíthető még akár a tú-di, teremtő-ítélete - kifejezésből is;

ráadásul: az ud, uth - a Napot, a későbbi: Istent is jelentette.

- Vagyis: nem mindegy, hogy: ki tud.

Ezért aztán a "... jól tudja ..." vagy "... rosszul tudja ..." - is:

egyaránt helyes !

21 Janika 2016. március 12. 19:30

A zümmögő méhes példa lényegesen eltér a szarvasbőgésestől.

Az erdő hangjára ugyanis egy másik szót használtunk. Nem azt írta a cikk, hogy az erdő bőgött a szarvasoktól, hanem azt hogy harsogott a bőgéstől. Nagy különbség! Ahogy a szarvasokra sem mondjuk hogy harsognak az erdőre sem hogy bőg.

A méhek tudnak zümmögni, a kaptár legfeljebb hangos lehet a zümmögéstől.

20 hhgygy 2016. március 9. 10:01

De nem ez a kérdés, hanem az, hogy ugyanez működik-e a "zümmög"-gel is, ami eléggé állatspecifikus hang. És egyetértek azzal, hogy nem.

Tehát a "kaptár zümmög a méhektől" szerintem nem jó, mert a kaptár nem zümmöghet.

19 mederi 2016. március 9. 09:02

Cikk:

"....a két megfogalmazás szerintem egyenértékű, mindegy, hogy melyiket választjuk."

Hangsúly és "megközelítés" tekintetében a megfogalmazások szerintem eltérnek.

Az első esetben tényszerű a mondat az alábbi példákban..

A második esetben egy "benyomást", "művészi megközelítést" fejezünk ki..

Pl.

1./"A méhek zsonganak." HOL? "A kaptárban."

Összevonva és kiemelve a helyet:

"A kaptárban méhek zsonganak."

Tényszerű megállapítás, mindent megtudunk a zsongással kapcsolatban, kiemelve az okot.

2./"A kaptár 'zsong'." (Kívülről, "globálisan" tekintve egy jelenséget/hatást jelenít meg, még nem tudjuk az okot, talán közelebbről nem is érdekes. "Művészi" megközelítéssel nézzük..)

MI AZ OKA? "A méhek okozzák." (Mégis megvizsgálta a megfigyelő közelebbről a "kaptárzsongást"..)

==> MITŐL? "A méhektől."

"Szokásos" mondattá "gyúrva", és kiemelve a "lényeget":

"A kaptár zsong a méhektől."

18 nadivereb 2016. március 8. 23:04

@hhgygy: mert az számomra mást jelent. Az, hogy "a tárgyfelelős a PhD-hallgatókkal íratta meg a zh-t", az azt jelenti, hogy a PhD-sok írták a dolgozatot. Ezért is használják helyette (legalábbis az én környezetemben) azt, hogy írattatta.

17 hhgygy 2016. március 8. 19:21

@nadivereb: Lehet, hogy te hallasz ilyeneket, de én nem látom be, hogy az idézett mondatban miért nem jó az íratta.

16 Sigmoid 2016. március 8. 15:09

"Például nemigen mondunk magyarul olyat, hogy a folyosó nyüzsgött a diákoktól, bár persze megértjük a beszélő szándékát. És talán még el is hangozhat ez a mondat, de bennem azt a benyomást váltaná ki, hogy a beszélő a nyüzsgött igével inkább a hang- vagy látványbeli hatást próbálja megragadni, mint a diákok mozgását."

És milyen változó a nyelvérzék, szerintem nem hogy nemigen mondunk ilyet, hanem még sokkal szebbnek és választékosabbnak hangzik, mint a metonímia nélküli változat.

Azt, hogy "inkább a hang- vagy látványbeli hatást próbálja megragadni, mint a diákok mozgását", nem tudom értelmezni, tekintve hogy a két fogalom gyakorlatilag elválaszthatatlan. Tekintve hogy az embernek szeme és füle van, de pl. ultrahangos radarja nincs, és végigtapogatni se fogja a diákokat, ez teljesen érthető is. :D

Viszont, utána megjelenik ez a mondat, miszerint 'A kert zümmögött a méhektől'... és ezt viszont, hang ide vagy oda, fájlalja a nyelvérzékem. A zümmög túlságosan "szinguláris", pici hang ahhoz hogy ez a kép megálljon, akár még képzavart is emlegethetnék. Ha sok méh zümmög, akkor a méhraj nem zümmög, hanem zsong. Szóval ha a kertben zümmögnek a méhek, akkor a kert zsong a méhektől. Esetleg nyüzsög.

15 nadivereb 2016. március 8. 15:04

@hhgygy: "én csak azt állítom, hogy a műveltetés ragját nem lehet azért többszörözni, mert több személy van a láncban"

De miért ne lehetne? Furán hangzik, elismerem, de egy csomó minden hangzik furán, amit mégis használnak. Azt például én szoktam hallani, hogy "írattat". Pl: "a tantárgyfelelős a PhD-hallgatókkal írattatta meg a zh-t".

14 hhgygy 2016. március 8. 13:07

@nadivereb: De nem értem miért ragozod ezt, elsőre is értettem, én csak azt állítom, hogy a műveltetés ragját nem lehet azért többszörözni, mert több személy van a láncban.

Például: Csináltass cipőt.

Azt mondta nekem, hogy csináltassak egy cipőt.

De nem mondjuk, hogy velem csináltattatott cipőt.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X