nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A márkanév szent!

Inkább írjuk következetesen rosszul, mint össze-vissza: Facebook vagy facebook, Twitteren vagy Twitter-en? Olvasónk a webes márkanevek helyesírási problémáira kérdezett rá. Igyekeztünk válaszolni.

nyest.hu | 2014. április 9.
|  

Szakdolgozatírás közben merültek föl Editben a következő kérdések, amelyekre az alábbiakban igyekszünk választ adni.

A szakdolgozatomban szerepelnek olyan szavak mint Facebook, vagy Twitter, LinkedIn. Úgy gondolom, hogy ezeket nagy betűvel kell írni, mert tulajdonnevek, de nem vagyok benne biztos. Továbbá internetes oldalakat is megnevezek, úgy mint profession.hu, aprod.hu, vagy monster.hu. Ezeket a „.hu” végződéssel kisbetűvel, a végződés nélkül nagybetűvel írtam, szintén nem tudom hiba-e. Illetve ha ezekhez a szavakhoz ragot szeretnék hozzáfűzni, akkor helyes pl. a Facebook-on, vagy „Profession Service”-t. Végül pedig, a külföldi szavakat idézőjelbe kell-e tenni minden esetben? Olyanokra gondolok mint a multiplatform, brand, blog vagy scouting. Segítségüket előre is köszönöm!

Olyan kérdések ezek, amelyekben csak javaslatot tudunk tenni, mivel az 1984-es akadémiai helyesírási szabályzat (AkH.) – érthető módon – nem foglalja magában a válaszokat. Persze igyekszünk az ottani szabályok szellemében, illetve a 2006-os Osiris-féle Helyesírás című kézikönyv (OH.) javaslatait figyelembe véve válaszolni. Korábban már mi is belefutottunk hasonló problémába, láttuk, hogy másoknak is gyűlt már meg a bajuk ilyesmivel, úgyhogy át tudjuk érezni a terhet...

Mindenek előtt azt érdemes hangsúlyozni, hogy bármilyen helyesírási megoldás mellett is döntsünk, legyünk következetesek. Az olvashatóság szempontjából nem jó megoldás, ha egyszer kis, másszor nagy kezdőbetűvel írjuk a Facebook-ot vagy a Twitter-t. Vannak ugyanis, akik úgy gondolkodnak, hogy ha egyszer így írják, másszor amúgy, legalább csak fele annyiszor tévednek, mintha a rossz megoldást választanák. Szerintünk viszont jobb következetesen rosszat írni, mint következetlennek lenni. Persze a legjobb lenne, ha következetesen jól tudnánk írni a fent idézett szavakat. No de hogyan?

Twitter vagy twitter – melyik legyen?
Twitter vagy twitter – melyik legyen?
(Forrás: twibies.com)

Facebook, Twitter, apród.hu

Útmutatásképpen mindenképp vegyünk figyelembe az AkH. 193. és 194. szabályát, amely a márkanevek helyesírásáról szól. Ennek a számunkra lényeges eleme az, amit olvasónk is ír levelében, hogy a márkanevek tulajdonnevek, tehát alapvetően nagy kezdőbetűvel írjuk őket. Az OH. mindehhez még annyit tesz hozzá, hogy mivel a márkanevek jogilag védettek, a bejegyzésükkor rögzített írásmódot kell követnünk (222. o.). A bejegyzett név tehát szent, azt nem bírálja felül semmilyen egyéb helyesírási konvenció.

Az ne tévesszen meg minket, hogy a logón esetleg más írásforma szerepel!

Utána kell tehát járnunk a bejegyzett névnek; ez általában egy internetes keresés lefuttatásával ez egyértelműsíthető. (Ha van az adott oldalnak impresszuma, érdemes azt megnéznünk.) A fenti példák írásmódja e szerint: Facebook, Twitter és LinkedIn, ahogyan olvasónk is írta. Mi ugyanennek az elvnek az alapján írnánk apród.hu-t, Profession.hu-t és Monster-t. És általában is igyekeznénk az oldalt a megnevezésével és nem az URL-jével azonosítani: írja a Népszabadság Online és nem írja a nol.hu. Persze az oldalak azonosítása érdekében zárójelben megadhatjuk a lap URL-jét. Ha pedig az oldal hivatalosnak tekinthető közleményeiben is következetlenül szerepel a név, akkor írhatunk a fenntartóknak, és megkérdezhetjük, melyik a hivatalos elnevezés. (Ekkor egyben fölhívhatjuk a figyelmüket az oldalukon tapasztalható következetlenségre.)

Facebookon, Twitteren, MilkyWayjel

A márkanevek toldalékolásában ugyanazok a szabályok érvényesülnek, mint az idegen tulajdonnevek, illetve az idegen közszavak esetében. Erről a problémáról már több olvasói kérdés kapcsán is írtunk. A lényeget az AkH. 216-os és 217-es szabályaiban találjuk meg. A 217-es szabály szerint kötőjellel abban az esetben kapcsoljuk a toldalékot, ha a szó végén „hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli”. A Facebook esetében tehát nem kell a kötőjel: Facebookon. Ugyanakkor a Profession Service esetében kell, hiszen itt „nem hangzó” e betű van a szó végén: Profession Service-t.

MilkyWayt
MilkyWayt
(Forrás: goodtoknow.media.ipcdigital.co.uk)

Az utolsó kérdésre adjuk a legbizonytalanabb választ. Nem tudunk sem olyan szabályról, sem olyan írásszokásról, hogy az idegen eredetű kifejezéseket idézőjelbe kellene tenni a magyar szövegben. Ezek kiemelésére használni szokták a dőlt betűt, de ez sem szükséges. Első említéskor érdemes lehet kitérni arra, hogy az adott szakterminust idegen szóval fogja használni a dolgozat szerzője, ebben az esetben első említésekor magyarul definiálja a kifejezést. Az Edit által idézett kifejezések körül a legtöbb bevett a magyar nyelvben, talán csak a scouting szorulna magyarázatra.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 szalamandra 2014. április 9. 08:50

Ha már írtátok a márkanevek toldalékolásáról, hogy csak abban az esetben kell kötőjel, ha a név végén „hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli”, akkor nem lehetne mondjuk a szövegben kijavítani (pl. itt: Az olvashatóság szempontjából nem jó megoldás, ha egyszer kis, másszor nagy kezdőbetűvel írjuk a Facebook-ot vagy a Twitter-t. ), hogy egyszer se szerepeljen rossz írásmóddal? :-)

2 Fejes László (nyest.hu) 2014. április 9. 08:54

@szalamandra: Ez nem rossz írásmód, hanem tipográfiai konvenció. Hogy ne kerüljön egymás mellé kurzív és álló betű, kötőjelet szokás alkalmazni. A részleteket l. Gyurgyák János Szerkesztők és szerzők kézikönyve, 75-76. oldal.

3 szalamandra 2014. április 9. 09:25

@Fejes László (nyest.hu): Köszönöm! Így legalább akkor ezt is mindenki tudja.

4 csillagdóra 2014. április 9. 09:49

Szerintem azért nem kéne alapból feltételezni, hogy egy idegen szó másik által ismert, még ha szakdolgozatot írunk sem (én is írok éppen!). A cikk írója pl. csak a 'scouting'-ra írja, hogy magyarázatra szorul, viszont én a multiplatform szót sem ismerem, pedig egyetemista vagyok! Aztán ott van a 'brand' szó: ez magyarul 'márka', akkor tessék azt írni! És ajánlom olvasásra a Nyelv és Tudomány korábbi cikkét, ami éppen a magyarításról szólt. Hová lesz ez a nyelv, ha még az anyanyelvünkben rendelkezésre álló szavakat sem használjuk és azt idegennel "pótoljuk"? Még a blogra is található remek magyar kifejezés: internetes napló. Szóval, ha nem tulajdonnévről vagy az adott szakmában használt szakkifejezésről van szó, írjunk magyarul, és ne azon problémázzunk, hogyan írják a külföldit a magyarban. Sokan még az anyanyelvüket sem tudják, jól (sajnos én sem), de már angol kifejezéseket akarnak írni. Előbb tanulni és tudni magyar, aztán jönni külföldi! :)

Egyébként hasznosnak találtam a cikket, mert én sem tudtam eldönteni pl. a Facebook kérdést, bár általában így, nagybetűvel használtam.

5 Molnár Cecília 2014. április 9. 10:15

@csillagdóra: Én elsősorban a szakszavakra gondoltam. Vannak olyan szakkifejezések, amelyeket még nem magyarítottak a szakterület képviselői, vagy a magyarítás nem közkeletű, nem elterjedt. Ezekben az esetekben ajánlom az idegen nyelvű verzió használatát és magyar nyelvű magyarázatát. Persze ha van bevett magyar megfelelő, akkor azt érdemes használni.

Szerintem nem nyelvtudásbéli különbségről van szó, ha egyikőnk ismer egy szóalakot, a másikunk nem. Nem beszélünk egyformán, a nyelvi tapasztalataink igen eltérőek is lehetnek; a nyelvhasználat igen változatos. Nincs egy abszolút mérce, hogy mit kéne tudni az anyanyelvünkön. Ha elboldogulunk vele, tudunk kommunikálni a segítségével, akkor tudjuk az anyanyelvünket. A műveltségünket, a szókincsünket meg úgyis állandóan fejlesztjük, tanuljuk.

6 Sultanus Constantinus 2014. április 9. 10:38

@csillagdóra: @Molnár Cecília: A szakterületek képviselői általában nem is akarják az adott kifejezést magyarítani, mert kicsit gondolkodni kellene rajta, épp ez a probléma. Bár én is eléggé ellene vagyok a divatból használt idegen szavaknak, az "internetes napló" szerintem azért nem jó a "blog"-ra (ami azért már eléggé elterjedt ahhoz, hogy mindenki értse), mert ma már a blog ennél sokkal többet jelent. A klasszikus értelemben vett 'személyes webnapló'-ként már nem sokan használják, ma már sokkal inkább olyan elektronikus újságot takar, amelyen időrendben jelennek meg egymás után a cikkek.

A cikkhez is hozzászólva, engem személyesen az bosszant leginkább, amikor olyanokat olvasni, hogy "a Twitterén", "a Facebookján" ahelyett, hogy "a Twitteren" vagy "a Twitter-oldalán" stb. Ugyanis nyilván nem az övé a Twitter és a Facebook, hanem csak egy fiókjának a felhasználója. Ráadásul helyesírásilag ez valóban problémás: valakinek "a Twitterén" vagy "a twitterén"? Én a másodikra szavaznék, mert innentől kezdve már nem tulajdonnév szerintem.

7 balazsmaria 2014. április 10. 10:44

internetes napló, ez egy nagy LOL. interfész helyett meg csatlakozási pont, nemde? :) vegyük észre, hogy a kutyát nem érdekli, hogyan kellene, ugyanis az átlagjuzer nem akar két kifejezést is megtanulni: egyet internetül (nemzetköziül, angolul), egyet meg magyarosítottul. minek? és a durva, hogy manapság ezért már nem jár vesszőzés, nem lehet korlátozni a használatot.

a facebook (facebookján, fészbúktyán stb.), twitter, profession jó kicsivel, az internetbe mindegy, hogy írom. a rómaiaknak (mit adtak nekünk a rómaiak?!) elég volt csak egy case (ami most a nagyra hasonlít), nekünk a másik jó lesz hangsúlyozásra.

azt hiszem, még így is érthető vagyok, és más _nem_ számít. deal with it!

8 Galván Tivadar 2014. április 10. 11:05

@balazsmaria: "interfész helyett meg csatlakozási pont, nemde?" Nem, ezt mi egyszerűen csak köztespofának hívtuk.

9 Kamamber 2015. január 26. 20:08

Szerintem meg nem a márkanév a szent, hanem az az elv, hogy tulajdonnevet nagybetűvel írunk.

Az, hogy egy cég logójában milyen kezdőbetűvel szerepel a cég- vagy márkanév, tipográfiai és grafikai kérdés, a helyesírásnak semmi köze hozzá.

Nézzük meg a Nők Lapját: kisbetűvel írják a címlapon. Most akkor írjuk folyó szövegben is kisbetűvel, amíg újra nem tervezik a lap arculatát? Régen meg egyébként csupa verzállal volt – akkor tehát folyó szövegben is NŐK LAPJA-nak kellett volna írni?

A honlapok neve is naggyal a legjobb, hasonló okból: a netcímeknél egyszerűen nem használatos a nagybetű, de folyó magyar szövegben meg igen.

Hagyjuk a marhaságokat.

10 Kamamber 2015. január 26. 20:57

No és ha valóban annyira szent a márkanév, nem szentségtörés-e pl. a Coca-Cola márkanév utolsó betűjét á-vá változtatni toldalékoláskor?

11 LvT 2015. január 26. 22:13

@Sultanus Constantinus: >> engem személyesen az bosszant leginkább, amikor olyanokat olvasni, hogy "a Twitterén", "a Facebookján" ahelyett, hogy "a Twitteren" vagy "a Twitter-oldalán" stb <<

Ez jelentéstapadás, és mint ilyen természetes és szokásos nyelvi folyamat – függetlenül attól, hogy tetszik-e az eredmény. Korábban is volt ilyen, pl. <lemegyek a közértbe>, ahelyett hogy <lemegyek a Közért-boltba>, vagy <add ide a celluxot>, és nem <add ide a Cellux-ragasztógurigát> s í. t.

.

>> valakinek "a Twitterén" vagy "a twitterén"? Én a másodikra szavaznék, mert innentől kezdve már nem tulajdonnév szerintem <<

Ebben egyetértünk: a <közért> és a <cellux> is ezért kisbetűs.

12 Kamamber 2015. január 27. 09:42

@LvT: Ezzel a kisbetűsítéssel szerintem csak fölöslegesen bonyolítanánk a dolgokat. A köznevesülés lassabban szokott végbemenni, és amikor végbement, akkor a nagybetűs alakot gyakorlatilag kioltja – legalábbis nem jut eszembe ellenpélda.

13 Kamamber 2015. január 27. 09:47

A Twitteren/twitteremen logika mentén gyakorlatilag az összes márkanevet kisbetűsíthetnénk, ha a saját példányunkról van szó: Audim helyett audim lenne, Panasonicom helyett panasonicom, stb.

14 lcsaszar 2015. január 27. 12:15

És hogy állunk a szóközi nagybetűkkel, pl. az említett LinkedIn? Az internet új helyesírási szabályokat (iiletve azok hiányát) is teremtett.

15 lcsaszar 2015. január 27. 14:01

@Kamamber: Coca-Cola vs. kérek egy kólát

16 Fejes László (nyest.hu) 2015. január 27. 14:38
17 Kamamber 2015. január 27. 16:43

@lcsaszar: Nem szerencsés példa, mert a kóla nem egyenlő a Coca-Colával. De ettől függetlenül elhamarkodottan írtam a kioltást. :-)

Jeep – dzsip

18 Kamamber 2015. január 27. 16:47

Amúgy a márkanevek szentsége akkor is meggyalázódik, ha igét képzünk belőlük. Vagy akkor „elfacebookoztam az időt” helyett legyen „el-Facebook-oztam az időt”?

19 LvT 2015. január 27. 17:28

@Kamamber: >> Ezzel a kisbetűsítéssel szerintem csak fölöslegesen bonyolítanánk a dolgokat. <<

Nekem ez nem bonyolítás, egyszerűen a kurrens magyar helyesírási szabályzatból következő gyakorlat. Ezt nekünk magyar literátusoknak mintegy becsületkódexként követnünk illik.

>> A köznevesülés lassabban szokott végbemenni <<

Amikor 25 éves voltam, még nem volt telefonom: és velem együtt az ország jelentős része arra várt, hogy a Posta évek alatt bekösse a vonalat, még ha az ikervonal is. Az azóta eltelt két évtized alatt pedig én is kidobtam néhány telefonkészüléket, holott általában hűséges vagyok a holmijaimhoz. — Ezt a kontrasztot azért írtam, mert amivel ritkábban találkozunk, azt persze hosszabb ideig tart belakni, de vannak területek, ahol annyira intenzív lett az expozíciónk, hogy a köznevesülés is akut folyamat.

>> amikor végbement, akkor a nagybetűs alakot gyakorlatilag kioltja – legalábbis nem jut eszembe ellenpélda <<

Szerintem ellenpéldáig sem érdemes elmenni, mert mindegyik márkanévből produktívan képezhető melléknév. Ez a melléknévi forma a magyar helyesírásban „hivatalból” azonnal köznevesül: <twitteres bejegyzés>, <facebookos hír>. A „bonyolítást” így is be kell fogadnunk. És ezek mellett természetesen él a nagybetűs alak.

Sőt, nem csak melléknevesedhet, hanem igésülhet is: <twitterezik>, <facebookozna>, <rágoogle-iztam>. Ezek az igék ma „tucatszám” keletkeznek, miközben régen tényleg több idő kellett ahhoz, hogy a <xeroxozik> ige elterjedjen: ez ismét egy adalék arra, hogy a márkanevek „belakása” felgyorsult.

>> A Twitteren/twitteremen logika mentén gyakorlatilag az összes márkanevet kisbetűsíthetnénk, ha a saját példányunkról van szó: Audim helyett audim lenne, Panasonicom helyett panasonicom, stb <<

Én szeretném is ezt, mert ez a helyzet. Azonban a szabályzat 193. pontja ezt megakadályozza: „Gyártmányoknak, termékeknek, készítményeknek márkanévként használt elnevezését, annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Persil (mosópor), Doxa (óra), Fabulon (arckrém), Trental (gyógyszer); Alfa Romeo (gépkocsi), Coca-Cola (üdítőital); stb.” — Azonban a <Twitter-fiók> nem gyártmány, se nem termék, se nem készítmény, így az ebből jelentéstapadással előállt <twitter> szvsz a fenti példáknál jelentősebb szemantikai változást mutat.

20 Kamamber 2015. január 27. 18:15

@LvT: A Twitter is értelmezhető márkanévként. Vagy legyen inkább cím? A besorolás nekem mindig fejtörést okozott. Mert nem mindegy, tekintve, hogy a jelenlegi szabályok értelmében címeknél mindig maradnia kell a nagybetűnek, még ha melléknévvé válnak, akkor is (Twitter-es), márkaneveknél viszont nem.

21 Kamamber 2015. január 27. 18:17

Érdekes eset amúgy a csillagjegyeké.

Én Mérleg vagyok, vagy mérleg vagyok?

:-)

22 Kamamber 2015. január 27. 18:30

Ha az autómárkák nevét kicsivel is írhatnánk, akkor igen közel kerülnénk hozzá, hogy az összes autómárkanév kisbetűs változata az „autó” szinonimája legyen. És így ha mondjuk van egy Renault-d, akkor azt hangulattól függően nevezhetnéd akár „wartburg”-nak vagy „chrysler”-nek is.

23 LvT 2015. január 27. 18:59

@Kamamber: >> A Twitter is értelmezhető márkanévként. Vagy legyen inkább cím? <<

A Twitter nem cím, hanem márkanév: „"Twitter" is a registered trademark of Twitter, Inc.”. Ha a Twitter-fiókokat el lehetne nevezni, akkor az lenne cím.

>> a jelenlegi szabályok értelmében címeknél mindig maradnia kell a nagybetűnek, még ha melléknévvé válnak <<

Ez így nem helytálló. A címek jellemzően többszavas kifejezések, és a tulajdonnevek egyes csoportjainál megmarad a nagy kezdőbetű, ha az több szóból áll: pl. <Petőfi Sándor-os>. De nem marad meg, ha csak egyetlen szóból áll, pl. <petőfis>.

A címek is ezt a sémát követik, ha „valódi” képző járul hozzájuk (és nem képzőszerű utótag), vö. <nyugatos szerző> = ’a Nyugat c. folyóiratban (rendszeresen) közlő szerző’.

Így akkor is <twitteres> lenne az írásmód, ha a <Twitter>-t a gondolatkísérlet erejéig címnek tekintjük.

24 Kamamber 2015. január 27. 19:07

Hogyan különbözteted meg a címet a márkanévtől?

A The New York Times nincs levédve véletlenül mint trademark?

25 LvT 2015. január 27. 19:17

@Kamamber: >> Ha az autómárkák nevét kicsivel is írhatnánk, akkor igen közel kerülnénk hozzá, hogy az összes autómárkanév kisbetűs változata az „autó” szinonimája legyen. <<

Nem az autómárkákról volt szó, hanem az adott márkájú autókról. Egyébként a szlovák így jár el (ha a márkanév nem betűszó): <mercedes> ’Mercedes márjákú autó’, <škoda> ’Škoda márkájú autó’. És nem lettek ezek az ’autó’ szinonimái.

>> És így ha mondjuk van egy Renault-d, akkor azt hangulattól függően nevezhetnéd akár „wartburg”-nak vagy „chrysler”-nek is. <<

Nem tudom, hogy ez miért lenne probléma? Egyébként ez az eset kialakulhat, és ki is alakult, de a gyakorlat azt mutatja, hogy nem hangulattól függően, hanem egyetlen, domináns tulajdonnévnek jut ilyen szerep. — Kérdezhetjük, hogy <A Ricohon vagy a Kyocerán gyorsabb-e a xeroxolás?>, de azt nem, hogy <*A Xeroxon vagy a Ricohon gyorsabb-e a kyocerázás?>. — Az teljesen hétköznapi, ha azt mondjuk <Curver márkájú kukát vettem.>, de az már nem járja, hogy <KUKA márkájú curvert vettem.>: holott a <kuka> közszavunk a Keller und Knappich Augsburg cégnév KUKA rövidítésének köznevesülése.

26 Kamamber 2015. január 27. 19:19

@LvT: De, helytálló. A „nyugatos” az pont a (hagyomány szülte) kivétel. A 200. pont értelmében a képzők kötőjellel kapcsolódnak a címekhez, tehát „Nyugat-os” lenne a helyes alak.

De onnan is ki lehet ezt totózni, hogy a -beli képző mindenütt ugyanúgy viselkedik, mint mondjuk az -s képző. Következésképpen ha „Népszava-beli”, akkor „Népszavá-s”. Függetlenül attól, hogy hány elemű az a cím.

Hát, ezért törtem én sokszor a fejemet, hogy a Facebook az mi legyen. Egy weboldal címe?...

27 Kamamber 2015. január 27. 19:21

@LvT: Végül mégiscsak oda jutunk: KELL nekünk ez a kisbetűsítés? Nem zavarja össze még jobban a nyelvhasználót?

28 LvT 2015. január 27. 19:37

@Kamamber: >> Hogyan különbözteted meg a címet a márkanévtől? <<

Ahogy az Osiris Helyesírás fogalmaz: „A cím szellemi alkotás neve”. Nyilván ez általánosabb annál, hogy a distinkcióban nem járatos rögtön alkalmazni tudja, de azért alkalmas arra, hogy bemutassuk, a The New York Times a The New York Times Company cég bejegyzett védjegye, azonban a szerkesztőségének a szellemi alkotása. És itt bejön egy de facto segédszabály: a „cím”-séget domináns a „márkanév”-séggel szemben.

A Twitter esetén azonban nincs ilyen kettőség: ez egy termék, amelyben a szellemi alkotás nem több mint az termékelemeinek az összege. Ez egy eszköz, amelyet esetleg arra használhat más, hogy ő hozzon létre sajátos szellemi alkotást vele. De akkor más a szellemi alkotás nem fog egybeesni a termékkel, mint ahogy a The New York Times esetén egybeesik: tehát a „cím”-ség nem fogja elfedni a „márkanév”-séget.

29 LvT 2015. január 27. 20:03

@Kamamber: >> A 200. pont értelmében a képzők kötőjellel kapcsolódnak a címekhez <<

Nem. A 200. pont nem állít semmit a képzőkről: a képzőszerű utótagokról állít, de ezt a kategóriát pont azért „találták” fel, mert nem viselkednek mindenhol képzőként. A valódi képzős <nyugatos szerző>, a<népszavás cikk> nem kivételes, hanem reguláris írásmódúak.

>> De onnan is ki lehet ezt totózni, hogy a -beli képző mindenütt ugyanúgy viselkedik, mint mondjuk az -s képző. Következésképpen ha „Népszava-beli”, akkor „Népszavá-s” <<

A <-beli> nem képző, hanem képzőszerű utótag, és nem viselkedik úgy, mint az <-s>, hanem úgy viselkedik, mint a többi képzőszerű utótag, pl. a <-féle>, vagy a <-szerű>.

És akkor már is adódik a 171. pont, ahol a képzőszerű utótagok másként kapcsolódnak, mint a valódi képzők. Ez pedig a személynevek esete: <Petőfi-szerű>, de <petőfis>. — A 171. pont pusztán azért nem említi a <-beli> képzőszerű utótagot, mert azt nem szoktuk személynevekhez kapcsolni: a <Petőfi-beli> szintagmához nehezen rendelhető értelmes jelentés.

A címek tehát a képzők és a képzőszerű utótagok esetén is a személynevekhez hasonlóan viselkednek. <Petőfi-szerű> : <petőfis> → <Népszava-szerű> : <népszavás>

>> Végül mégiscsak oda jutunk: KELL nekünk ez a kisbetűsítés? Nem zavarja össze még jobban a nyelvhasználót? <<

Amióta a középkorban feltalálták a kisbetűt, azóta nyüglődik az írásbeliség ezzel. A helyesírás pedig eleve elitista találmány, arra való volt, hogy az elsajátításán keresztül kovácsolódjon össze a literátus közösség. Ezért a kérdésed fel sem vethető igazán, mert eleve kilép a helyesírás paradigmarendszeréből.

A „megoldás” a helyesírás antitézisében lenne: írjon mindenki ott kis- vagy nagybetűt, ahol éppen akar. Mert ki ettől, ki attól zavarodik meg.

30 Kamamber 2015. január 27. 20:08

Nem értem a különbséget a NYT meg a Twitter között.

A NYT sem a szerkesztőség szellemi alkotása, hanem egy keret, amit ki lehet tölteni, s amit sok ember tölt ki sokfélével. A Twitter ugyanez.

És például a Vatera micsoda? Ha az Expressz cím, akkor a Vatera nem ugyanúgy cím?

31 Kamamber 2015. január 27. 20:13

@LvT: Tévedéseket olvasok.

A 200. pontban az áll, hogy „a -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat” stb.

A -beli nem képzőszerű utótag, hanem képző, és NEM úgy viselkedik, mint a képzőszerű utótagok.

Példa:

Metropolitan-szerű, Metropolitan-féle <> metropolitanbeli, metropolitanes

32 LvT 2015. január 27. 21:04

@Kamamber: A <-beli> NEM képző, még ha a 200. pongyolán fogalmaz is. A képzők előtt a szóvégi <-a> és <-e> megnyúlik: /népszava/ → /népszavÁs/, de /népszavAbeli/, /népszavAféle/, /népszavAszerű/ stb.

33 LvT 2015. január 27. 21:10

@Kamamber: >> Nem értem a különbséget a NYT meg a Twitter között. <<

Ezen akkor már nem segíthetek. Mert bármit írhatok, ahogy nálunk mondják, „nem akarásnak, nyögés a vége”. Azért próbáld azonosítani a Twitter főszerkesztőjét, aki megszabja, hogy aznap ki mit tweeteljen. A Vaterán meg a tördelőszerkesztőt, aki kitalálja, hogy melyik hirdetési flekk, melyik másik mellé kerüljön.

34 Kamamber 2015. január 27. 21:55

@LvT: Mind irreleváns, amit sorolsz. Nem attól cím vagy nem cím valami, hogy van-e főszerkesztője, vagy nincs, meg hogy az alatta lévő anyag tördelve van-e. Ezek inkább önkényes definiálgatások.

Amúgy pedig a weboldalakon is van tördelés, ill. ezzel egyenértékű elrendezés. Az miben különül el markánsan a nyomtatott lapok tördelésétől?

35 Kamamber 2015. január 27. 21:57

@LvT: És akkor a példáimhoz mit szólsz? Elég beszédes a szembeállítás...

36 LvT 2015. január 27. 23:18

@Kamamber: >> Mind irreleváns, amit sorolsz. <<

Annak gondolhatod, de voltaképpen az irreleváns, hogy te ezt irrelevánsnak tartod. Olyan dolgokat látszol nem érteni, amelyeket iskolázott emberek éppen az iskolázottságuk folytán sajátítanak el. — S minthogy úgy tűnik, neked én a jövőben is csak irreleváns dolgokat tudnék e témában sorolni (mert azért valójában annak van címe a lakáson kívül, aminek főszerkesztője, lektora, tördelőszerkesztője van), nem tudunk erről párbeszédet folytatni. Ezért én itt leállok.

>> És akkor a példáimhoz mit szólsz? <<

Feltéve, hogy nem kanyarodunk vissza neked irreleváns dolgokhoz, visszakérdeznék: milyen példáidhoz?

37 Kamamber 2015. január 28. 07:42

Azokra a példákra gondolok, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a -beli képzőként viselkedik (Metropolitan), nem pedig képzőszerű utótagként.

Hagyjuk az iskolázottságot, elég csak gondolkodni. Rámutattam, hogy miért nem lehet egyértelmű határt húzni egy cím meg egy márkanév közé. A tördeléses, főszerkesztős érvek kioltódtak.

De nézzünk bele utoljára az értelmező szótárba.

cím = szellemi alkotásnak a tartalomra utaló (rövid) megjelölése

márkanév = árunak, gyártmánynak a gyár(tó cég) által adott megkülönböztető, rendsz. törvényesen védett neve

No, akkor a Facebook meg a Twitter melyik?

38 Kamamber 2015. január 28. 08:06

Ezt most veszem észre:

„...annak van címe a lakáson kívül, aminek főszerkesztője, lektora, tördelőszerkesztője van.”

Igen, és csak az az autó, amiben van motor, tehát egy matchbox az nem autó.

Információ
X