Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
A kormány által elfogadott törvényjavaslat szerint a jelnyelvvel kommunikáló hallássérültek önálló nyelvet használó nyelvi kisebbségnek számítanak elsősorban és nem fogyatékossági csoportnak – közölte Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára pénteken a kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten.
Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára elmondta, a kormány szerdán fogadta el és pénteken nyújtja be az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot, szeptember 14-én pedig akár ennek a megtárgyalásával is kezdhetik a képviselők a munkát. A majdani törvény célja a hallássérült – siket és nagyothalló –, valamint a siketvak emberek életminőségének javítása, társadalmi esélyegyenlőségének növelése, és a közszolgáltatásokhoz való, a törvény által is előírt egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. Így például az, hogy a hivatali ügyintézés során legyen használható a jelnyelv is – tette hozzá.
Az államtitkár rámutatott arra: céljuk az is, hogy „a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás stabillá, egységessé, átláthatóvá és ellenőrizhetővé” váljon és a megfelelően képzett jelnyelvi tolmácsok társadalmi elismertsége növekedjen. Korózs Lajos fontosnak nevezte ezen kívül azt is, hogy javuljon a hallássérült tanulók alap- és középfokú oktatása, valamint emelkedjen a felsőoktatási intézményekbe bekerülő hallássérültek – jelenleg mindössze 0,25 százalékos – aránya, és így javuljon munkaerő-piaci szerepvállalásuk is.
Az Európai Parlamentben, az Országgyűlésben és az önkormányzati képviselő-testületekben a hallássérült, illetve siketvak ember képviselővé választása esetén jogosulttá válik a magyar jelnyelv, illetve bármely, általa választott speciális kommunikációs rendszer használatára – mondta az államtitkár. Mint említette, külön büszkeség, hogy Magyarország volt az első a világon 2007-ben, amely aláírta és ratifikálta azt az ENSZ-egyezményt, amelynek értelmében az azt aláíró államok támogatják a hallássérült közösség nyelvi identitását, a jelnyelv elsajátítását, és biztosítják, hogy a siketek „oktatása az egyén számára legmegfelelőbb nyelven történjen”.
Közlése szerint a szociális tárca 2003-ban kezdte el kiépíteni a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás országos hálózatát, a működés feltételeit a minisztérium biztosítja az állami költségvetésből. 2005-ben ez megyei szintű szolgáltatássá fejlődött, míg 2007 óta a siketvakok számára szükséges tolmácsolást is biztosítani tudják. A jelnyelvi tolmácsokat 1983-ban még egy mindössze 60 órás tanfolyamon képezték, 2006-tól viszont már 1200 órás szakképzési formában kapják meg a munkájukhoz szükséges szaktudást – emlékeztetett Korózs Lajos.
A szociális tárca államtitkára utalt arra is, hogy a tervezett törvény a magyar jelnyelvet önálló nyelvként ismeri el. Pozitív példaként hozta fel Szlovéniát, ahol nemcsak a szlovén, hanem – tekintettel a Muravidéken lakó magyarokra – a magyar jelnyelvet is hivatalos nyelvként ismerték el.
Magyarországon a törvényjavaslat szerint a jelnyelv elsajátítására már az általános iskola megkezdésétől lehetőségük lesz a tanulóknak 2017. szeptember 1-től, akkorra kialakítják a jelnyelv szakos tanárok képzését. A gyermekek szülei szabadon választhatnak majd a tervezet szerint a bevezetni kívánt kétnyelvű és a hagyományos auditív-verbális (egynyelvű, hangzó beszéden alapuló) oktatási módszer között – közölte Korózs Lajos.
A törvényjavaslat szabályozza a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételéhez való jogot, valamint a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás finanszírozási rendszerét is. E szerint a jelnyelvi tolmácsolás az arra jogosult ügyfél számára ingyenes minden, a törvény által meghatározott közszolgálati tevékenység – például bírósági, ügyészségi vagy rendőrségi eljárások, egészségügyi szolgáltatás – igénybevétele esetén. A jelnyelvi tolmácsolás költségét ezekben az esetekben a közszolgáltatást nyújtó szerv, szervezet vagy intézmény viseli – közölte az államtitkár.
Korózs Lajos azt is elmondta, hogy a közszolgálati, illetve a földfelszíni műsorszórással működő országos televíziós műsorszolgáltatók számára törvényi kötelezettséggé válik a televíziós műsorszámok bizonyos körének feliratozása vagy jelnyelvi tolmácsolása. A műsorszolgáltatók korábban a szociális tárca pályázatain szerezték be a feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket.
Május 11-én általános vitára alkalmasnak találta a magyar jelnyelvi törvény megalkotásáról szóló országgyűlési határozatot a parlament ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága.
Csehországban, Ausztriában, Szlovéniában, Szlovákiában, Finnországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és az Egyesült Államokban önálló nyelv a jelnyelv. Magyarország lakosságának tíz százaléka küzd valamilyen szintű hallásproblémával. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint közülük 60 ezren siketek és körülbelül 300 ezren súlyosan nagyothallók, utóbbiak csak valamilyen segédeszközzel hallanak.