A Fülöp-szigetek spanyol gyarmat volt, lakosságának többsége ma is katolikus, az ország II. Fülöp (1527 – 1598) spanyol királyról kapta a nevét.

Az ország dagály idején 7107, apály idején 7111 szigetből áll. A szigetek között ritkább az érintkezés, és így az eredetileg egységes vagy nagyon hasonló nyelvek könnyen alakulnak önálló külön nyelvekké. A Fülöp-szigetek ennek egy nagyszerű példája. Bár az ország 800 lakott szigetén 120 és 175 közötti különböző nyelvet beszélnek – az előbbi a konzervatív becslés, az utóbbi több, korábban nyelvjárásként számon tartott változatot is önálló nyelvként vesz számba.

Az ország nyelvészeti képe is annyira színes, akár ez a manilai utcakép. (Forrás: wikimedia commons / Ville Miettinen)

Az ország őshonos nyelvei közül ugyan mindegyik az ausztronéz nyelvcsaládhoz tartozik, a fent említett elszigeteltségnek köszönhetően azonban a nyelvek többsége kölcsönösen nem érthető.

A filippíno nemzeti mondás fordítása néhány nagyobb helyi nyelvre – (magyarul: Aki nem tud  visszanézni a múltjára, az nem fogja elérni az úti célját):

Tagalog/Filipino: Ang hindî marunong lumingón sa pinanggalingan ay hindí makararatíng sa paroroonan.

Cebuano: Kadtong dili molingi sa iyang gigikanan, dili makaabot sa iyang gipadulongan.

Ilokano: Ti saanna ammo a tumaliaw iti naggapuanna ket saan a makadanon iti papananna.

Hiligaynon: Kon sin-o ang indi makahibalo magbalikid sang iya ginta-uhan, indi makaabot sa iya padulungan.

Waray-Waray: An diri maaram lumingi ha tinikangan, diri maulpot ha kakadtoan.

A legelterjedtebb nyelvek sorrendben a tagalog, szebuano, ilokano, hiligajnon, waray, kapampangan, északi bikol, pangaszinan, déli bikol, maranao, maguindanao, kinaraj-a és a tauszug. Ezek mindegyikét legalább egy millióan beszélik. Itt kell megemlíteni továbbá a chabacano nyelvet is, amely a spanyolból kialakult kreol nyelv. Ez a nyelv már 400 éve honos a Fülöp-szigeteken, és 2,5 millió embernek ma is az anyanyelve, főleg a déli nagy szigeten, Mindanaón található Zamboanga városának környékén.

Többségi nyelvek és nemzetiségek régiónként. (Forrás: wikimedia commons / Howard the Duck)

Az országnak van hivatalos nemzeti nyelve, a  filippínó, de ez valójában nem más, mint a tagalog, ami a főváros környékének, Manilának a helyi nyelve. Ez ugyan összesen csak 22 millió embernek, azaz a lakosság  negyedének anyanyelve, de az oktatásban betöltött szerepe miatt ma már a többség legalább második nyelvként beszéli. Szintén hivatalos nyelv az angol, mivel a 20. század első felében az ország gyakorlatilag amerikai gyarmat volt. Az angol nyelv ismerete annyira elterjedt, hogy a Fülöp-szigetek az ötödik legtöbb angolul tudó lakost tudhatja magának, az USA, India, Nigéria és Nagy-Britannia után.

Az ország gyenge gazdasági helyzetének legalább annyira köszönhető, mint a lakosok jó angoltudásának, hogy a filippínó diaszpóra igen nagy, nagyjából tízmilliós. A külföldön boldogulást keresők többsége nő, gyakran bébiszitterként, takarítóként, házvezetőnőként vagy más szolgáltatóipari szakmában találnak munkát. Az angol nyelvterületek mellett a Közel-Keleten, Japánban és például Olaszországban is sok filippínó vendégmunkás él. Ezért van az, hogy viszonylag sok jómódú nyugati háztartásban lehet a Fülöp-szigetek valamelyik nyelvét hallani.