A Reuters, a Wolff, vagy az AP még csak kéjes álom volt megalkotójuk fejében, amikor egy magyar gyökerű férfi létrehozta Franciaországban a világ első hírügynökségét.
Legyen nevem Neytiri vagy Zrínyi Ilona! – a magyar névváltoztatásról
Mi van olyankor, ha az ember egy film- vagy olvasmányélmény, netán egy hatalmas családi perpatvar hatására meg szeretné változtatni a nevét?
Szilva, kender, mogyoró – a népdalkincs erotikájáról
Tudta ön, mit jelenthet az alma a magyar népdalokban? A magyar népköltészet helyenként sikamlós ....
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Tanuljunk a finnektől! No nem finnül, csupán azt, hogyan lehet sikeres és élvezetes is a tanulás és a tanítás. A finn megoldásról szól cikkünk.
Mi lehet a finnek titka? – kérdezi az eduline.hu oktatásügyekkel foglalkozó portál. Most azonban a kérdés nem a szaunára, a vodkára vagy a sígyőzelmekre vonatkozik. A finnek, egész pontosan a finn gyerekek az oktatás terén is kiváló eredményeket tudnak felmutatni. Az iskolások rendre a legjobbak között végeznek a nemzetközi felméréseken.
Ez persze sok ország, számos külföldi szakértő figyelmét keltette fel, éppen ezért száznál is több külföldi delegáció látogatott északi nyelvrokonainkhoz, hogy megfejtse a titkot. Hiszen valószínűleg a finn gyerekeket sem varázslattal tanítják az iskolában – ahol egyébként a statisztikák szerint ők töltenek legkevesebb időt a fejlett országok diákjai közül.
Nos, a rejtély talán nem is olyan bonyolult: az oktatási filozófiában rejlik a titok nyitja, vélik a szakértők. Finnországban ugyanis egyrészt nem különítik el a gyengébb és erősebb diákokat csoportbontásban – minden tárgyat együtt tanulnak a gyerekek, mert a finn modell szerint a gyengébb diákokat „magukkal húzzák” az erősebbek; aki viszont így is lemarad, a mellé különtanárt biztosít az iskola, hogy behozza a lemaradását.
Szintén nem mellékes, hogy a finn gyerekek később kezdik az iskolát, mint a legtöbb európai ország diákjai: szerintük ugyanis hétéves kor előtt még a játéké a főszerep. Amikor viszont bekerülnek az intézménybe, ott sem hagyják jó sokáig: nincs elkülönítve az általános és középiskola. Ha pedig a hosszú évek alatt jól megismeri egymás tanár és diák, nem is csoda, ha jó viszony alakulhat ki köztük. A finn iskolai légkör informális és a partneri viszonyra épül – írja az eduline.hu
Talán nem jutna elsőre eszünkbe, de bizony az is lényeges lehet, hogy nyelvi és integrációs gondokkal nemigen küzdenek a kis iskolakezdők. Az országban olyan alacsony ugyanis a bevándorlók száma, hogy az esetek nagy százalékában nem merülnek fel a nyelvhez, anyanyelvhez, tanítási nyelvhez kapcsolódó problémák.
Persze nem feledkezhetünk meg a lassan közhellyé váló tényről sem: minél megbecsültebbek a tanárok, annál hatékonyabb lehet egy ország oktatási rendszere. Nos, a finnek ebben is élenjárnak. Tanárnak lenni nemhogy nem lenézett, de kifejezetten megbecsült szakma – és hivatás.