-
Zeller Ede: @bloggerman77: #7 na legyünk hamariak. mert ugyebár, az indiánok szemében meg Cabeza de Va...2012. 05. 17, 16:20 7500 éves meleg ősember
-
Zeller Ede: kérem. ha több megoldás is elképzelhető, akkor mindig a legegyszerűbb a legvalószínűbben h...2012. 05. 17, 16:15 7500 éves meleg ősember
-
Zeller Ede: szvsz itt egy istenségről van szó, akinek van tisztes magyar neve, mégpedig tollaskígyó. e...2012. 05. 17, 16:07 Árják és ufók – a titokzatos kapcsolat
-
Fejes László (nyest.hu): @Savior: Persze, az sem helytelen, de az nem a magyaros átírás. Egyébként mi nem hibáztatj...2012. 05. 17, 15:59 Árják és ufók – a titokzatos kapcsolat
-
Fejes László (nyest.hu): @LAttilaD: A cikk az említett állításgyűjteményben szereplő kijelentéssel foglalkozik, ami...2012. 05. 17, 15:56 Hány magánhangzó van
a...
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség?
A Szabad Európa Rádió magyar stúdiója létrejöttének hatvanéves évfordulójáról emlékeztek meg csütörtökön este Bécsben egykori munkatársak részvételével.
A bécsi magyar kulturális intézetben Skultéty Csaba (rádiós nevén Ambrus Márton) és Büky Barna (Vadász János) idézte fel a Szabad Európa Rádiónál töltött éveket.
Az amerikai kormány által alapított Szabad Európa Rádió már 1950-ben is sugárzott magyar adásokat, egy görög hajó fedélzetéről. Később megalakult az úgynevezett magyar osztály, amely 1951. október 6-án jelentkezett először a rádió végleges székhelyéről, Münchenből.
A rendezvény vendége volt Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára is, aki 1989-90 között a rádió budapesti stúdióját vezette. „A Szabad Európa Rádió főszerepet játszott a közép-kelet-európai rendszerváltásokban, a totalitárius világ összeomlásában. Paradox módon ezt a szerepet eddig nem ismerték fel, és Nyugaton nem sikertörténetként könyvelték el” – vélekedett az államtitkár.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A rádió elsődleges feladata az információszolgáltatás volt, a kommunista kormányok tájékoztatási egyeduralmának megtörése – mondta Büky Barna és Skultéty Csaba. A SZER magyar adása volt az első magyar nyelvű rádió, amelynél minden kerek órában sugároztak híreket, tízperces blokkokban – mondta Skultéty, aki 1951-től 33 éven át volt a SZER munkatársa.
A hidegháború körülményei közötti tevékenységről elmondta többek között, hogy előfordultak félreértések is: miután a keleti blokkban a lapok a kommunista pártok szócsövei voltak, a SZER hallgatói nyugati lapkommentárokat is hivatalos álláspontként értelmeztek.
Skultéty kijelentette, amerikai részről soha nem próbáltak beavatkozni hírszerkesztői munkájába vagy kommentárjaiba. „Közösek voltak az érdekeink” – tette hozzá. „Ezek az (1956-os) forradalom idején szétváltak egymástól. Míg a forradalom a saját útját követte, az Egyesült Államok nem tudta a jaltai határokat átlépni – fogalmazott.
Büky Barna visszaemlékezése szerint kezdetben amerikai magánemberek adományaiból tartották fenn, ezt később egészítette ki, 1974-ig, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) a saját költségvetéséből. Büky szerint a CIA hibát követett el azzal, hogy nem vallotta be, az adományok nem elegendőek a rádió működtetésére. A résztvevők a beszélgetést vezető Szabó Csaba, a Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese kérdésére egyetértettek abban: ennek ellenére egyszer sem érezték, hogy a CIA megpróbált volna befolyást gyakorolni a munkájukra.
A SZER hallgatottsága a rendszerváltás után csökkent, magyar osztályának adása 1993-ban szűnt meg. „A győzelmünk a végünket jelentette” – fogalmazott Büky Barna.
A magyar osztály első vezetője Dessewffy Gyula egykori kisgazdapárti újságíró volt. A szerkesztőség munkatársa volt mások mellett Márai Sándor író, Mikes Imre (Gallicus) és Ekecs Géza (Cseke László).

